Nos előrebocsátom, hogy én egyben szeretem olvasni a történeteket de ez anyira felcsigázott hogy nem tudtam ellenállni és el is olvastam.
A történet az ahogyan nézem a II.. vh. korában játszódó de fiktív történet. Az író rak bele humort is: pld John Wayne bár rengetegszer eljátszotta a hős amerikai katonát a háború poklában, ő maga sohasem vett rész a valódi harcokban. Ezt a kritikusai is sokat a szemére vetették.
Az atombombát valóbban 1945 jul. 26-án robbantották fel viszont Oppenheimer és a többiek is túlélték, bár nagyon sokan sugárszennyezést szenvedtek csak nem tudták. Persze a történethez elengedhetetlen a balsikerű robbantás, hiszen az magyarázza a japán megszállását/amire soha nem került sor/ már ha jól értem.
A karakterek véleményem szerint hűen vannak ábrázolva: a kötözködő tengerészgyalogosok, a kudarcot valló japán tábornok rituális öngyilkossága, amiben a segítője az alárendeltje. /harakiri majd a rituális lefejezés/
Szóval nálam bejövős a történet és várom a folytatását.
Egy kis off. Akit érdekelnek a tengerészgyalogosok ill. a valódi harcok azoknak melegen ajánlom Leon Uris Meghalsz tengerész című művét. Én is csak nemrég olvastam és csak megerősített abban a hitemben, hogy Uris zseniális író. /Mila 18; A döntés; Zarándok; Exodus; Szentháromság; Megváltás stb. mind zseniálisan megírt mű. Írjon akár a Zsidó nép történelméről, a világháború borzalmairól vagy éppen az ír nép angoloktól való elszakadásának eseményeiről nálam mindegyik sikert aratott./
No de eltértem a tárgytól. Végezetül egy apró hibára hívnám fel a figyelmet, bár szerintem cseppet sem zavaró , és csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit: szóval 9. oldal első kocka:négyed fordulat van írva negyed fordulat helyett.
Ettől eltekintve zseniális mind a beírás mind a fordítás.
A Herr kapitányt kicsit én is idegennek érzem. talán herr captain jobb lett volna, ha már a német beszéd sajátosságát akartad visszaadni a fordításban.