Köszönöm az információt...
Ez, a 400-as számbeli halál érdekelt igazán, hogy most mi lesz, azt meg majd meglátjuk.
Köszi, ezzel is bölcsebb lettem:)
Amugy ez a polgárháboru sztem elég fasza kis történet. Végighámoztam magam rajta, sajnálom szegény kapitányt, de legalább ő észrevette magát a végén, mikor mindenki kikelt egymásból és rombolt. Vasember meg teljesen hülye volt, azért ennyire durván nem kellett volna fellépnie a hősök ellen. Az rendben hogy törvény, és talán van valami valóságalapja (a Marvelsben is egy jókora pofon az olvasónak, mikor nem a harcba kell beleélnie magát, hanem a kivülállók tétlenségébe. Szerintem érthető a rendelet, csak nem épp etikus. Dehát a politika minden csak nem etikus...) de hogy ennyire kicsavarja az egész ideológiát, és bűnözőknek nézve csapjon le rengeteg hősre, csak mert nem regisztráltak, az meredek vállalkozás.
És akkor hogy van az, hogy rengeteg szuperbűnöző, akik amugy is törvényen kivül álltak bármikor, amikor akartak, azokat most hirtelen nagyon gyors egymásutánban meg tudják találni.
nagyon bejött ez az egymás szemét kikaparós dolog, hogy barátok csaptak össze egymással, és csak nehezen állt össze a kép a végén, hogy mennyire önző is volt az egész, hogy az egész csata már rég nem arról szólt, amiért felvették anno a jelmezt.
A legjobb rész sztem mikor vasember és kapi találkoznak a régi angyalok kúriáján, és beszélgetnek, még néha nevetnek is az emlékeiken, na ott nagyon átérezni, hogy mindketten csak a kötelességüket akarják tenni, csak mindketten másképp látják ezt az egészet.
Nagyon ott van az egész, de nagyon.