Karácsony: Mint a vallási ünnepek egy része, ez sem teljesen egy keresztény találmány. Eredete minimum az ókori Rómáig és a téli napforduló körüli ünnepségsorozathoz vezethető vissza, ahol is szokás volt az ismerősöknek kis ajándékokat adni. Ha kicsit ugrunk, ez az őse a mai ajándékozásoknak.
Az ókor végén/középkorban a Karácsony egybemosódott az északiak és a germánok téli napfordulós ünnepségsorozataival is, amik főképp lakomákból álltak. Akkoriban egyébként a Karácsony sokkal jelentősebb ünnep volt, mint ma, sok uralkodó igen komoly ünnepségeket rendezett ilyenkor.
Majd a reformáció/anglikán egyház alakilásának idején a reformerek a "régi" egyház régi hagyományának nevezték ki és elvetették az ünneplését (Angliában egy időben törvényileg volt tiltva az üneplése, de aztán kénytelenek voltak ezt visszavonni). És így jutunk el a XIX. sz. végére, amikorra a karácsony "szelleme" majdnem teljesen kihalt. És ekkor történt meg a Karácsony reformációja, amiben főleg angol (és pár amerikai) írónka volt jelentős szerepe. A művek közül talán Charles Dickens Karácsonyi Éneke a legismertebb (és történelmileg egyik legjelentősebb), mindenkinek ajánlom, hogy olvassa el, nagyon jó kis magyar fordítás van belőle, de angolul az igazi. Ekkor "hoztak vissza" pár állítólagosan régi hagyományt, amik egy részét valójában akkor alakították ki. Ilyen volt a németek szokása, a karácsonyfa elterjesztése, az ajándékozás visszahozása, a Télapó-figura (ami erősebben a köztudatban kb. a XV. sz.-tól volt jelen a germánik lakta területeken) újjáalakítása a mai ismert formába (a végleges úgy a '20-as években alakult ki), meg úgy nagy átlagban az akoncepció, hogy a Karácsonyt elvonatkoztatták egy kicsit a keresztény alaptól (Krisztus születése) és kicsit "nemzetközibbé" tették: Karácsony a szeretet és a békesség ünnepévé vált. És ez elég sokáig így is maradt. Aztán jött persze a XX. sz. vége és az üzletiesedés meg az egyház válasza erre, az egyre inkább erőltetett visszatérés a vallásos alapokhoz, amire a cégek elég kegyetlen választ adtak a tengerentúlon (meg néha Európában is...) de ez már más tészta. Én személy szerint inkább szeretek úgy gondolni rá, mint a szeretet ünnepére, aminek egy keresztény ünnep az alapja.
Bocs az elkalandozásért, de ez úgy bennem volt ez a téma kapcsán...