Na, azt hiszem kijelenthetem, és talán nem csak a saját, hanem Gorgiasz, sőt még Predash ( ) nevében is, hogy megérte ennyit melózni vele.
Örülök, hogy ennyit embernek tetszett, sajnálom, remélem, megérte a hosszas várakozás, a régóta való ígérgetés miatt.
Szerintem is ez egy igen komoly és összefogott történet volt. Nekem azért is nyerte el a tetszésemet annak idején, mert sokkal érettebbnek, jobban átgondoltnak tűnt, mint a korábbi ilyen közös próbálkozások. Nem véletlenül tartom a BA egyik legjobb időszakának is a Busiek/Pérez páros történeteit/rajzait.
Reagálnék egy-két apróságra, amit említettetek, illetve hozzátennék még egy-két érdekességet:
- Miért nem ami Kapi lett kinyírva? Ha jól emlékszem, akkor, amikor a két vidám fiút "megölte" Krona, akkor Kapi még a harctéren kívülről irányított, Jonn segítségével. De ha nem, akkor nyugodtan cáfoljatok rám.
- Egy kopaszodó, pocakos fickó leveri Galactust? Igen, szemre így tűnik, de mint utólag megtudtam - mert a DC-t annyira nem ismertem, szóval Krona nekem is ismeretlen volt - Krona nem egyszerűen egy idegen faj képviselője, hanem egyike az Univerzum Őrzőinek, azoknak a lényeknek, akik megalapították a Zöld Lámpás alakulatot, és most leginkább kis kopasz és kék lényekként vannak jelent. Szóval Krona egy közülük, csak még az ősidőkből, még mielőtt átmentek volna Hupikék Törpikékbe . Vagyis nem piskóta.
- Tudtátok, hogy Latvériában - legalább részben - magyarul beszélnek? Ugyanis amikor a DC hősei átjönnek, hogy megnézzék a Marvel világát, és Aquaman meg Zöld Lámpás Latvéria felett repülnek el, a táblán szereplő "Dicséret Doom" felirat eredetiben is így szerepelt!!! Mondjuk ez nem is olyan meglepő, tekintve, hogy a Marvel Univerzumban Latvéria közvetlen déli szomszédunk...
- Az, hogy a versengés, meg pl. a Thor-Superman összecsapás nem döntetlenre végződött, számomra is kellemes meglepetés volt, mármint az, hogy nem erőltették túl ezt a "politikai és kiadói korrektségből minden összecsapás döntetlennel végződik" elvet. Illetve, ha jobban belegondolunk, mégis, csak igen intelligensen. Hiszen egyrészt, miután Superman igen nehezen leverte Thort, a többiek rávetették magukat, és eléggé elkenték a száját, vagyis úgymond helyretették a Marvel becsületét. Valamint a csata előtti beszélgetéseknél, mikor Thor kijelenti, hogy igen, ugyan először kikapott, de felmérte Supermant, és egy másoldik csata már másmilyen lenne... szóval ez is egy ilyen kis apró dolog, amit Superman magabiztos győzelmét egy kicsit bizonytalanná teszi egy visszavágó tekintetében. Persze, ezt nem láthattuk, de elülteti az emberben a "mi lenne, ha...?" kérdést. És ezért is tetszett nagyon ez a történet, mert úgy tartotta meg a két kiadó és azok szereplői közötti status quo-t, hogy ahol csak lehetett, ilyen finom dolgokkal operált (pl. oké, hogy Superman töri át az utolsó gátat, de nem jutna el odáig Kapi pajzsa és Vízió önfeláldozása nélkül, és lenyűgözi őt a Thor kalapácsában rejlő hatalom), és lehetőség szerint nem túlerőltetett és iszonyúan közhelyes, borzasztóan kiszámítható dolgokkal.
- Volt egy-két valóban elmés dolog, és jó humor, pl. nagyon tetszett, amikor Radioaktív Ember elmélkedik, miközben éppen Supermant bombázza kriptonit sugárzással, hogy soha nem gondolta volna, hogy ez a spektrum jó lehet valamire. Vagy amikor ott áll Darkseid, kezén a Végtelen kesztyűvel (ami szerintem az egyik csúcsjelenet), és Sólyomszem megjegyzi, hogy ő még rosszabbnk tűnik, mint Thanos (mivel a Marvelnél Thanost Darkseid után mintázták) Egy csomó ilyen apró dolog van, ami nagyon tetszett.