Az Igazság Angyalai
A legjobb poén: Batman : Megtorló 1 : 0
A második legjobb poén PlasztikMan helyzetfelmérő kérdései a vége felé.
A legnagyobb kihagyás: Sehol egy Wonder Woman vs She-Hulk?
A legnagyobb tévedés: Nem Arthur a király, hanem Ti!
Összegezve: a második rész végéig remekül muzsikál a klasszikus félreértés sablon. A harmadik és negyedik füzettől nem is vártam többet, mint az összefogást és a túlerő legyűrését. Így a harmadik rész kezdése meglepett. Beletelt egy kis időbe, míg kiderült milyen irányt is vett a történet, azt meg sose gondoltam volna hogy a harcművészek kávéznak is csata előtt. Az ember azt gondolná, hogy három deci kriptonit, meg egy kiskanál káoszmágia, oszt hajrá. Erre ott dekkolnak és várják, hogy Jarvis lefőzze a feketét. Négy buli után A dimenziók közti kataklizma azonban mégsem bosszulja meg magát. Köszönhetően a Nagymester által felidézett életeknek. Így a hősök vállalása valóban heroikus, csatába indulás előtti beszélgetéseik, pedig emlékezetesek, -rajongóknak egyenesen megindítóak -maradnak.
A végső összecsapás valóban akkora kavalkád, amekkora csak lehetne -a lentebb említett taktikai hibákkal -de talán több lehetett volna az interakció a nagyobb nevek között, ha a kisebbek tényleg otthon maradnak. Képileg viszont ez passzolt a konfliktus természetéhez.
Egy szó mint kettő, nagyon élveztem. Eddig nem hittem, hogy a katarzis folyamatos is lehet. De ahol ennyi nagy kedvenc találkozik első alkalommal egymással, még azok a poénok is ülnek, amelyek adják magukat.
A crossoverek kapcsán egybként mindig elgondolkozok azon, hogy milyen lenne ha - most félretéve a piaci verseny előnyeit -a két kiadó egyesülne, és ezek az arcok huzamosabb ideig működnének együtt. Valószínüleg születne egy-két olyan jól eladható cím, mint a Superman-Batman párosítás volt a DC-nél.
Köszönet a honosításért! Farek Sok Boldog Születésnapot! Én már alig várom a következőt.