NO akkor mint az antarktiszi éjszaka, 30 percre legalább ráborulok egy frenetikus képregényre, ami hozta a horror müfaj minden vámpiros követelményét, klisék nélkül (!!!)
Tehát, az Éjszaka 30 napja.
Érdekes kis sztori, szerintem méltán megérdemli a hirét, hallottam már sokszor felöle, mikor megláttam megörültem nagyon, de akkor csak az első rész volt fenn, és azt hittem annyi az egész. Csalodottságombol egy finn gyerek ébresztett ki hogy nem is annyi, van vége is.
És hát ittt van. A vámpirok (vagy mik) mint ábrázolásban, mint a köztük lévő ugymond 'politikai rendszerben' nagyon megállják a helyüket. Logikusabb a létük kétségbevonása, pl. Vincent szavaibol kivehető minden egyes indokuk és alapelvük. Valahogy hihetőbb mint pl. a Maskarádé vagy a 'Drakula halott és élvezi' (viceltem, na, de kedvenc filmparodiám, nem hagyhattam ki)
A kiscsaj vámpir aki csak játszani akar, meg az öldöklés közben örülten ordibálo vámpir, a képek hangulata, a kétségbeesés, ja, és egy kisváros(a lehető legeldugottabb). Na ez horror, de tényleg (szerintem).
Mikor olvastam, mind ilyen Resident Evil féle survival horrorra gondoltam befejezésnek, csöppet meglepett a seriff fellépése, csak ahogy ugyancsak Vincent mondta: Pillanatnyi düh pár több száz éves tapasztalat ellen. És még le is győzi a seriff a főnököt, és még a tudata is megmarad. Nah szerintem egy kicsit eröltetett igy, de hihető. Talán mert nem természetes modon lett vámpir (ha lehet olyat)
A vége szép, nagyon szép, csak hogy mi lett a felvétellel amit a helikopteres kiküldött, mert hát ott volt a Sending mielött felrobbantak... AZ érdekelt volna...
Összességében gratulálok, nagyon jo lett, a forditással sehol sem éreztem szájbarágós izét, amit néha itt hangsulyoznak, fasza lett, nagyon. (szerintem)
Danke SÖr
