Sziasztok!
Köszönöm a támogatást, az egyik törzshelyünkön felittuk a teljes Hubertusz készletet....bemelegítésnek! Hát igen, szeretnek is ott minket.
Amúgy nem történt semmi nagyon dúrva, de összefutottam egy rég nem látott cimborámmal, és ő elmesélte egy nem túl régi élményét. ( Nem kapcsolódik szorosan a történethez, de jó ha tudjátok, hogy ez a haver egyszer megkért, hogy legyek a segédje egy sátánista emberáldozáson. szóval érdekes arc )
A történet röviden: Két másik hasonszőrű alkesz haverjával összeröffentek egy kis iszogatásra. Hármójuk közül, csak egy helybáli, így a másik két emberkét felinvitálta magához éjszakázni. Még a srác lakásán is iszogattak, ha jól emlékszem talán egy üveg Jégert. Utána ledőltek pihenni kicsit. A házigazda, meg a mesélő az ágyban, a harmadik emberke az ágy mellett a földön. A házigazda élettársa szerencsére nem volt otthon. Pécsen egyetemista és a vizsgái miatt ott maradt pár napra.
Az éjszaka közepén aztán a házigazda nyögdécselni kezdett, majd bejelentette, hogy ő biza most hányni fog. Ő aludt kívül, a mesélő igy a falhoz szorult. Gyorsan segített a haverjának megfordulni. Így a házigazda a földön hortyogó vendégét hányta arcon. Miután megkönnyebbült, felkelt, hogy hozzon a havernak egy törölközőt. A fürdőből vissza is tért egyel. Ezután odalápett az íróasztala mellé és könnyített magán. Sajna éppen a saját laptopját hugyozta le alaposan miközben az élet értelméről filozofált. Miután végzett, halál nyugodtan visszafeküdt aludni. Reggel felvilágosították, arról, hogy mit művelt. Először váltig állította, hogy hülyeség, mert ő mindíg az íróasztalon tartja a laptopot, sosem rakja le a földre. Tudni kell, hogy neki fontos munkaeszköze az a gép. Végül amikor sikerült kikászálódnia az ágyból, mert már baromira zavarta már a húgy és hányásszag, szembesült a kegyetlen valósággal. Barátai minden szava igaznak bizonyult.
Már csak ezért a történetért érdemes volt hétközben kimaradnom.
