Szervusztok, firkálgatok egy kicsit az Erőtlenülhöz, okés?
Pozitív és negatív véleményekre bontom a hozzászólást a könnyebb átláthatóságért. FIGYELEM! Néhány mondatban utalás történik a befejező rész történet lezárásairól, viszont a legfontosabb kérdésről külön, utalva ejtek majd szót.
Történet beli pozitívumok:
A főszereplő teljes egészében kiváló. Végre egy olyan személy szemszögéből láthatjuk a dolgokat, aki nem a pattanásaival, meg a lányokkal van elfoglalva. Így hirtelen nem is tudok olyan Marvel kiadványt, ahol a "főhős" egy 50 évesnél idősebbnek látszó személy, legyen akármilyen komor hangulatú kiadvány. Dr. Watts figurája tökéletesen életszerű. Egyáltalán nem akar hőssé válni, nincs meg benne az a megalapozatlan vakmerőség, ami a Marvel hősöknek annyira sajátja. Tisztában van vele, hogy az élet mulandó állapot.
A bemutatott három életútból Murdockéra helyeződik a legnagyobb hangsúly és én is az Ő történet-fonalát tartom a legjobban megalkotottnak. Parkernál már egy kicsit kevésbé árnyaltak a jellemek, kevésbé sokrétű a mondanivaló.
Mindkettőre jellemző, hogy a hatalom nélküliek felveszik a kesztyűt a hatalmasokkal szemben, pusztán a hitük erejével. Külön érdekesség, hogy Watts igazából egyikőjük életében se vesz részt, nem vállalja a patrióta szerepét, ezzel is teljes mértékben emberséget sugároz. Peter esetében végül Watts téved és magára hagyja a küzdelmeivel, amelyek a kezdeti lelki vívódásokból alakulnak át életveszélyes fenyegetéssé. Ennek ellenére Parker a történet végére totális etikai és fizikai győzelmet arat, amely még "realista" szemmel is elfogadható és megérdemelt.
Ezzel szemben Matt esetében a történet elején felmerül a lehetőség, hogy Watts vállalja a védelmező, a lelki támasz szerepét. Ám ő ezt visszautasítja, mivel minden embernek megvannak a saját problémái és egyáltalán nem elitélhető, bár a Mervelnél legalábbis szokatlan, ha valaki nem akarja a vállára venni mások problémáit is. Ezt a történet előrehaladtával, illetve életük újbóli találkozási pontjánál(sikátorban megtalálja Mattet) megváltozik és Watts bűnösnek érzi magát amiatt, hogy nem segített az első alkalommal a vak ügyvéden amikor az megkérte rá. Igazából az eseményeken semmit se változtatott volna, ha akkor segítő jobbot nyújt, de így hogy végül tragédiával végződött az ügy, a bűntudata elhatalmasodik felette. Milyen érdekes párhuzam, hogy végül nem értette meg és nem segített Parkeren, ám ő mégis sikerrel helytállt, ellenben mindent megtett Mattért, de az ő számára így is csak a morális győzelem maradt. Végre egy olyan ember, aki rossz
döntéseket hoz. Ilyet se látunk minden nap. Igazi, tragikus veszteségeket vonultat fel a történet,semmi fölösleges halállal vagy erőszakkal. Éppen csak annyi időt hagyva a szereplőknek, hogy beléjük hasítson, hogy mi lett volna ha...? Példa erre Caren elvesztése.
Kiemelném még a mellékszereplőket. Banner feljebbvalósága, illetve hogy nála üt át legjobban a "valódi világ" és egyfajta külső személyként felülről vizsgálja a dolgokat, ám mindezt mint egy elmegyógyitézet ápoltja teszi. Illetve nagyon jól eltalátak voltak a csak pár kockára, vagy csak említés erejéig felvonultatott szereplők, például a rendelések résztvevői, vagy mondjuk Doktor Strange jelenete.
Történetbeli negatívumok:
Egy igazán komoly negatívumnak Logan szerepeltetését tartom. Bár még őt is sikerült viszonylag emberi, viszonylag szimpatikus helyzetben ábrázolni. Ám sajnos ez a "programozott gyilkos" alapötlet szerintem ebben a történetben túl komolytalan. Valahogy egyéltalán nem illik ide az összes "keménycsávó" mellékszereplőjével együtt. Túlságosan visszamutat az igazi Marvelhez, a tipikus akciófilm jelenetekkel. Talán pont az az alap hibája, hogy Logan valójában nem hatalom nélküli, hiszen az ő küzdelmében végig ő van nyerő pozícióban, mondhatni győzelme már már biztosra vehető. Emellett túl sok mondani valót se préseltek bele. Igazából ez a rész a képregény azon fejezete, amit azért tettek bele, hogy olyanok is megvegyék, akik igazi akció képregényt vártak. És igazából az nem tetszett az egészben, hogy Dr. Watts pont ebbe az életútba próbált meg "csatlakozni", hogy az életét akarta volna kockáztatni. Természetesen erről lebeszéli Logan és igazából Watts is belátja a történet végére, hogy ő ezt nem is akarta igazán.
A rajzzal nekem egyáltalán nincs problémám. Nagyon sok a jelképes árnyékolás,színezés és forma, ami nem is baj. Az egész képi ábrázolásra rámondhatjuk hogy jelképes. És igazából, mivel a hangulatot át tudja adni, az üzenetet közvetíteni tudja, ezért én teljes mértékben elfogadom. Ehhez a történethez illik. És az, hogy az szereplők nem szépek. Ez így van. Miért? Az emberek szépek? Nem, az emberek átlagosak. Átlagos emberekről szóló képregényben a szereplők külseje is legyen átlagos. Ez azt hiszem, tökéletesen sikerült.
Nagyon jó volt ez a történet, egyedül Logan szereplését vonhatták volna ki, vagy fektethettek volna rá kevesebb hangsúlyt. A döntések meghozatala, Watts tévedései, mondhatni bukásai, ám hogy végül felülemelkedik a dolgokon, illetve maga az, hogy ez egy ilyen emberrel történik, egyedivé teszi ezt az alkotást.
Végül pedig a konklúzióról, megpróbálok spoiler mentesen írni.
A főbb szereplők életútjába való bepillantás lezérésa minden esetben a legjobban sikerült. A tragédia és az öröm egyformár keveredik, hogy az olvasónak az az érzése legyen, hogy még a befejés is emberi. Mert a való életben se lehet mindennek happy end a vége, úgy ahogy csupa tragédiából se állhat egy élet. Valamint az, hogy végül a főszereplő felülemelkedi mindenen és visszatér az életéhez, ezzel szemben Castle a bűn útjára lép, szintén hozzá tartozik ehhez a pompás befejezéshez.
Már az első képkockától fő elemként jelenik meg a látomások, a "nem ez a valódi világ" érzés misztikuma. Erre az utolsó kockában kapjuk meg a választ, miután a végső következtetés levezetése után végetér a történet modanivalója és már nem marad megválaszolatlan kérdés.
Ez egyértelműen profi munka, eg yigazi kuriózum.
Egy kis fejtegetés az utlsó képhez. Szerintem Ő nem az akit mi ismerünk. Hanem ez egy párhuzamos univerzum(Marvel-betegségben szenvedek ) és ennek az univerzumnak is van egy Ilyen-je, aki most Watts énjét birtokolja.
Szerintetek?
