Na az új Fantasztikus Négyes rész alkalmából döbbentem rá, hogy elfelejtettem véleményezni az előző részt úgyhogy most pótlom. Szóval elöbb 239
Mint rendesen, ebben is rengeteg a szöveg és ez jó, a rajz pedig színtén, viszont nem tudok rájönni, hogy miért is tetszik jobban, mint Ryan rajzai... talán valahogy az egésznek íze van valahogy, van benne egy olyan kis érzés, hogy ez személyesen nekem készül... A bánat tudja... Amiért maga a történet jobban bejönn, mint a késöbbiek, azzok a kis apróságok, mint az előző részben a fordítógép, a liftezés közbeni leelenőrzés vagy ebben a robot recepciós. Hogy nem csak a magánéletüket igazgatja az író, hanem a kis mindennapi dolgokba is bevezet minket, de nagyon szinpatikus volt az is, hogy a Lény felvette az első ruháját és morgott miatta. Az ilyen kis apróságok nagyon fontosak. Azt is megemlíteném, hogy sok mellékszereplőnek is bontogatja a jellemét Byrne (pl. itt Wendy apja vagy régebben Skip), ami szvsz ritkaság és inkább regényekbe találkozok vele és nem képregényekben. Minden esetre jól csinálja. Na és a legnagyobb apróság: végre megtudtam, hogy ki is Petúnia néni. Gondolom senki sem számított erre és mindenki egy nagy darabb öregaszonyt képzelt el, aki kissé szenilis, kissé maradi és a nagy Lény mindig fejet lehajtva engedelmeskedi az olyan utasításainak, hogy egyen még sütit meg hasonlók. Gondolom Byrne ezért csinálta meg ennek a teljes ellentetjét, de őszíntén szólva nekem nem tetszett, nem is pfujogom le, de a megdöbbenésen túl inkább közönyös lettem a személyével kapcsolatban. (Az viszont tök jó, ahogy a Fáklya kérdezgeti magától, hogy "Petúnia néni?"). Maga az akció és a történet is jó volt, de ismét egy olyan, ami F4-et nem is igényelt volna, a történetbe az F4 helyére bármilyen tudóscsoport, kaland vágyó fiatal, egyházi különitmény vagy kommandóscsapat behelyettesíthető és talán egy jó kis ponyvaregényt (nem pejoratív értelemben), de egy novellát mindennképpen lehet kerekíteni a szituáció köré. A történet vége is megfelelő volt, hogy nem tudtak elbánni az "ellennel", hogy ez a túlvilági létforma már meghaladja őket. A kisebb jukaktól eltekintve (honna vették, hogy annyi X ezer évvel ezelött mindenki meghalt? miért nem csörögtek rá Strange dokira, hogy apukám gebasz van) szerintem jól megírt történet, de már tényleg esedékes egy nagy csata, valami ami nem ennyire sci-fi, hanem harc a javából.
Délután vagy este jövök majd a 240-essel
