ÁÁÁ, nekem nagyon bejött ez a rész. Szörnyen jókat röhögtem rajta, főleg a képregényes poénokon. A szóviccek annyira már nem jöttek már be, kicsit eröltetettnek éreztem őket (Főleg Póki poénjait). Viszont kárpótolt ezer más poén. Példának oáért JJJ fenomenálisat alakított közvetítői szerepkörében, sikerült itt megragadni a Stan Lee féle idegbeteg, de vicces Jameson-t. A szórakoztatóiparos poénokon is nagyott röhögtem. Az egyik csúcspont mindenképpen az F4 ellenségeinek szövege volt, főleg a Vörös Szellem, Rama Tut és Nagy G szövege, illetve ezutóbbi gondolata. És, hogy ki ne haggyam természetesen az öreg Fáti rinyálása is nagyon bejött. Magneto uralta az elménket, Hulk vicce, Medúza kifikázása, huh... Még felsorolni is sokáig tartana, szóval itt inkább abbahagyom. Inkább kitérek arra, mennyire jó látni egy írót, aki így otthon van a Marvel Univerzum-ban és a Marvel kiadványaiban. Ez már eleve a nagyobb poénokon is meglátszik, de még rátesz egy lapáttal a rengeteg kisebb kiadvány megemlítése, mint Millie a Modell, Szörnyek Légiója (az de jó poén volt), Düh Kapitány és Bőrnyakú támadói. Több ilyen jóltájékozott írót kéne a Marvelhez felvenni. Nos szvsz nagyszerű volt, ha van esetleg még hasonló, akkor azt bármikor szívesen látom.
Nagyon Köszönjük, ez is fantasztikus képregény volt
UI: És persze tetszett a legvégén az F4 legelejéröl kigyűjtött poénok, főleg a mozgó fülü Willie Lumpkin. Mikor először láttam a figurát, már akkor éreztem, hogy ez egy nagy arc