MINDEN MÁS HálóZsák képregény

[Troll]

Nem jó ötlet... Politizáláshoz vezetne, az meg nem kell ide.

[killjoy]

Bevallom régen volt az érettségi, utána meg műszaki fősuli jött, így a történelem tanulmányaimra már csak nyomokban mernék hivatkozni, de az tény, hogy amikor kihúztam tételként az "Oroszország és Szovjetunió gazdaságpolitikája 1917 és 1927 között"-tet, akkor én is Kolombusszal indítottam. Egyébként az meg bárki részéről is hihetetlen naívságra vallana, ha BÁRMELYIK háborút is nem gazdasági okokra vezetné vissza. Szerintem semmi más ok miatt nem háborúznak. De ez már tényleg egy másik topic témája kellene, hogy legyen.

Troll! Nem akarsz esetleg nyitni egy "Váltsuk meg a világot, avagy a mi történelmi, gazdasági, civilizációs és összeesküvés elméleteink" címmel? Én biztosan kifejteném a magam nem túl hízelgő véleményét több kérdésben is. (Csak hogy két számot említsek: 9-11 és '56)

[Gabe]

Ugyanmár, a történelemkönyvek sajna külön kezelik a két világháborút. Pedig direkt lett úgy megcsinálva a első békeszerződés, hogy biztosan háborúhoz vezessen. Hiszen jónéhány ország ipara felpörgött a háború hatására (elsősorban az amcsiké), mert marha jó üzlet a háború. A második meg aztán kész aranybányának bizonyult (amerikára gondoljatok csak az 50-es 60-as években, ami nem jött volna össze a II. vh nélkül). Azt persze hasonlóan ügyes húzással kellett lezárniuk, ami szintén gazdasági előnyökhöz juttatta őket, ráadásul hatalmas kamu volt az egész mert ki merte, vagy akarta volna kirobbantani a III.-at? Persze parasztvakításnak jó volt. Kisebb befektetésnek meg ott volt a koreai, meg vietnámi háború, ami szintén hozott némi hasznot... mindezt úgy, hogy lassanként a szövetséges országok gyarmatait sikeresen lenyesegették, és saját érdekszférájukba sikerült vonni. Úgyhogy gazdasági szempontból kell(ene) nézni minden húzást, akkor kicsit más szinben tünne fel a téma. Kisebb nagyobb eseményeket persze sikeresen eltitkoltak, hogy kimosakodjanak ebből a negatív képből.
Hopsz, át kéne menni ezzel a témával az offba, de hülyeség volna ezt boncolgatni, úgyhogy sorry a  beleszólásért.

[killjoy]

És Johannesburg és Nyizsnij-Novgorod sem!!!!          

Bár ennek semmi köze a témához!

Egyébként Strasbourg, nem? És annak a területnek az ide-oda csatolása sokkal messzebbre nyúlik vissza (ha jól emlékszem), mint a XX. század eleje.

Hol van ilyenkor Regnar? Régen ő volt az, aki ilyenkor mélyenszántó történelmi eszmefuttatásba kezdett. A Rex Mundinál is mindent elmondott a történelmi háttérről.

[eagle]

Hogy melyik háború után csatolták el Elzászt azt nem tom, de hogy Strassburg nem francia név, az tuti.

[pepo05]

a 80-as évek közepéig kellett volna törleszteni 143 milliárd márkát.
Oké, de azt senki sem vonhatja kétségbe, hogy az angol erőegyensúly törekvések miatt nem csonkították meg úgy, ahogy kellett volna, illetva ahogy eredtileg akarták.

[Punkológus]

Ezzel lehetne vitatkozni, ha összehasonlítod a Nagy Háború elötti és utáni Németországot, akkor láthatod, hogy nem igazán kímélték (sőt). Az igaz, hogy területeket nem csatoltak el, de annyi kárpótlást kellett volna fizetni, ami ha jól emlékszem jó 50 évre volt beütemezve, mindezt ipar nélkül.

[pepo05]

Hát szüleim is úgy hiszik. Persze csak festegetett, nem volt szobafestő-mázoló.

Ha Sepi összefoglalója bekerülne az általam még nem olvasottt képregénybe...annyit azért pontosítanék rajta, hogy a Weimari köztt. az 1919-es népszavazástól volt. És szerintem Németországot közel sem csonkították meg háborús bűneinek megfelelően. Hasonlítsátok csak össze M.O-gal.

[Punkológus]

Igen, csak tudnám, hogy ez honnan terjedt el?

[Gabe]

hmm... ez valóban így történt? Ilyen apróságon múllik ennyi áldozat? Egyébként azon mindig jókat röhögök, hogy sokan még ma is azt hiszik, hogy Hitler szobafastő volt.

[killjoy]

A történet zseniális volt, főleg a vége! Max egy zsidó művészetpártoló volt, akinek megvolt a lehetősége, hogy Hitlert egy más útra terelje. Nekem nagyon tetszett a film, bár vontatott és lassú volt de igazából olyan volt, mint régen a Meghökkentő mesék.

[SPOILER!!!]
Ugyanis ennek a filmnek az lett a befejezése, hogy Hitler feladva a politikai ambicióit úgy dönt, hogy elfogadja Max ajánlatát, és a festészet felé fordul. Elmegy a megbeszélt találkozóra, de előtte még egy utolsó beszédet tart. És két, ezen a beszéden fellelkesült német fickó útban a találkozó felé beleköt, majd agyonveri a zsidó Maxot. És mivel Hitler úgy érzi, hogy Max mégsem tartja őt olyan jónak és ezért nem jött el a találkozóra, így sutba dobja a palettát és az ecsetet és a már történelmileg ismert útra lép.
[SPOILER VÉGE]

Sepi összefoglalója egyébként tök jó volt, javaslom, hogy egy hasonló, vagy akár ezt az összefoglalót valaki a képregény stílusában egy oldalra írja be és kerüljön ki. Igaz, hogy nem része a képregénynek, de sokat tenne hozzá. (Szerintem.)

[Sepi]

Én csak részleteket láttam belőle. Azon mondjuk fetrengtem a röhögéstől, amikor valami nevesebb műértővel beszélgetett az avantgarde festményekről.  Valami olyasmit mondott Hitler, hogy ha majd legközelebb rájön a cifrafosás, akkor majd rászar a vászonra és akkor majd azt eladja avantgarde művészetként.

[Troll]

Látta valaki a Max c. filmet? Az ifjú Hitlerről szól aki a képeivel próbál házalni...
(magyar rendező) Az is a háború után játszódik.

[Sepi]

Nekem hiényzik a sztoriból az az egy oldal, ami képbe hozza azokat az olvasókat, akiknek halvány lila dunsztjuk sincs a Weimari Köztársaságról és arról az időszakról. (De ezt már a lektoráláskor is írtam )

Ezt pár mondatban össze tudom nektek foglalni.
A weimari korszakot a első világháború végétől (1918) egészen a nemzetiszocialisták 1933-as hatalomrajutásáig számoljuk. Azt tudni kell, hogy Németország elveszítette az első világháborút, és a győztes Antant hatalmak, Franciaországgal az élen bosszútól szomjazva mindent megtettek azért, hogy Németország ne tudjon többet támadó háborút indítani nyugati szomszédai ellen. Ezért a versailles-i békediktátumban igencsak megregulázták a németeket: limitálták a hadsereg létszámát, beszüntették a légierőt, és szintén szigorúan szabályozták a haditengerészetet is. A lecsökkentett hadsereg miatt több százezer katona került munkanélküliként az utcára, akik később szabadharcos alakulatokká szerveződtek és az utcákon próbálták saját érdekeik szerint fenntartani a rendet.
A háború elvesztése hatalmas válságot okozott a gazdaságban is, főleg, hogy a nagyobb iparvidékeket elcsatolták Németországtól. Emiatt rengetek ember lett munkanélküli, ezért már a világválság a 20-as évek végén erősen éreztette hatását errefelé.
A megingott gazdaság, és az Antant által kiszabott jóvátételi egyezmények miatt a kormányok nagy gondban voltak. Szinte minden évben más kormány alakult a fővárosban, de senki nem tudta megoldani a fent említett problémákat.
Tehát Berlinben az odalátogatót ez a kép fogadta 1928-ban: munkanélküliség, hadirokkantak tömege az utcán; politikai tüntetések és utcai harcok a nemzetiszocialisták és a kommunisták között.

Röviden ennyi.

[killjoy]

Berlin

Minden jót leírtatok előttem így én csak egy apró negatívumot mondanék. Nekem hiényzik a sztoriból az az egy oldal, ami képbe hozza azokat az olvasókat, akiknek halvány lila dunsztjuk sincs a Weimari Köztársaságról és arról az időszakról. (De ezt már a lektoráláskor is írtam )

[Punkológus]

Az hogy fekete-fehér az külön jó pont, talán színesben nem is lenne annyira jó.

ez a kepregeny berlinnel, a varossal foglalkozik, es egy varost a legkonnyebb a lakosain keresztul bemutatni, ki-ki tobb vagy kevesebb szerepet kap a muben, egy oldalt (mint a kozlekedest iranyito rendor)

Én azért örülök neki, mert a Weimari köztársaság ideje egy nagyon kényes téma, az állandó kormányváltások és a kialakuló félben lévő politikai irányzatok csatájának szintere, megfűszerezve egy kis gazdasági világválsággal.

Nekem ezzek a fent idézett dolgok tetszettek benne a legjobban. Hál istennek nem arra törekedtek, hogy minden áron azt mutassák be, hogy a gonosz, csúf Hitlerék előre törnek (ami persze jogos lett volna, csak unalmas), hanem a közember hangulatát, egy letünt kor mindennapjait és ez az amire nagyon kevés írás válalkozik, általában mindig megakad a politikai változások színtjén. Igazán tetszik. Sőt gazdagabb is lettem egy ismerettel, hisz nem tudtam, hogy régebben így irányították a forgalmat a városban. Igazi idegörlő munka lehetett. Nagyon tetszetős mű, várom a folytatását.

+++

Nekem tűnt csak úgy, hogy aki zsidó volt a történetben, annak próbáltak mindenáron nagy orrot rajzolni?

[Galamb]

Berlin: Ez mű tényleg olyan életszagú, hogy csak gáz álarcban tudom olvasni! Szwsz, mintha nem is képregényt olvasnék, hanem egy időkapun keresztül tényleg a város utcáit járnám. Mondjuk a dohányzó ujságíró figura nekem kicsit sablonos.. (vagy lehet hogy a sajtósoknak a nikotin a múzsa?  ) De attól függetlenűl tényleg ez az a történet, amit a képregényekről előitéletekkel rendelkezők képébe vágnék! A Fordítás 5 csillagos, és az igaz, hogy nekem is háromszor kellet elolvasnom néhány szót, hogy megértsem (néha így is csak negyedszerre ment  ) de ezenkívűl a beirásban sem találtam hibát. Köszönöm mindkettőtöknek!

[Bundy2020]

Leültem és elolvastam a Berlint. A maga formájában* igen érdekes. Mivel már minden jó dolgot elmondtak már róla elöttem, és negatívumot így elsőre nem találtam, úgyhogy annyi maradt, hogy köszönetet mondjak a fordításért és a beírásért.

[Gorgonita]

Berlin: Lentebb már minden dicséret elhangzott, amit irni akartam rá. Újabb remek képregény, amit a HZS nélkül talán sosem ismernénk meg.

[Nitro]

Elolvastam a PvP mátrix paródiát. Kellemes, könnyed kikapcsolódást nyújtott, jót nevettem, köszi érte.  

[hegyitomi]

hm, eloszor is koszonom a visszajelzeseket, oszinten szolva nem szamitottam ra
a betutipus valoban nehezen olvashato, tulajdonkeppen ez is volt a cel  olvasgattam korabeli jegyzokonyvet, es annyit elarulhatok, hogy ez a betutipus ahhoz kepest mennyorszag  - fuggetlenul attol, hogy igyekeztunk az eredetihez hasonlo es kornak megfelelo irasmodot utanozni
itt az elejen megemlitenem, hogy kesobb ne legyen felreertes, aki egetrengeto sztorit var, az rossz helyen keresgel. ez a kepregeny berlinnel, a varossal foglalkozik, es egy varost a legkonnyebb a lakosain keresztul bemutatni, ki-ki tobb vagy kevesebb szerepet kap a muben, egy oldalt (mint a kozlekedest iranyito rendor) vagy csak egy panelt, vagy egy egesz fuzetet... az egesznek elet szaga van, es egyesek azt allitjak az Elet a legnagyobb es legjobb meselo  egy picit mas ez a kepregeny, mint amit megszoktunk, de ez teszi szamomra erdekesse, hogy ez a mufaj kepes maskepp is komminkalni, bemutatni dolgokat az olvasonak, ezzel bizonyitva, hogy a kepregeny igenis erett minden tema feldolgozasara...
en meg itt is szeretnem megkoszonni elwood kolleganak a remek forditast, remelhetoleg gyumolcsozoek lesznek a ket honosito oldal kozos munkai

A Belin cimű mű egyszerűen fantasztikus! Már maguk a grafikák (szöveg nélkül)  is felérnek egy élménnyel és a helyenként nehezebben olvasható szöveg segít abban, hogy az ember ne suhanjon át a rajzok felett. Ennek ellenére nem elég egyszer elolvasni. Köszönet a Forditóknak !   Én személy szerint már most nagyon várom a folytatást.

[Sepi]

itt az elejen megemlitenem, hogy kesobb ne legyen felreertes, aki egetrengeto sztorit var, az rossz helyen keresgel. ez a kepregeny berlinnel, a varossal foglalkozik, es egy varost a legkonnyebb a lakosain keresztul bemutatni, ki-ki tobb vagy kevesebb szerepet kap a muben, egy oldalt (mint a kozlekedest iranyito rendor) vagy csak egy panelt, vagy egy egesz fuzetet... az egesznek elet szaga van, es egyesek azt allitjak az Elet a legnagyobb es legjobb meselo  egy picit mas ez a kepregeny, mint amit megszoktunk, de ez teszi szamomra erdekesse, hogy ez a mufaj kepes maskepp is komminkalni, bemutatni dolgokat az olvasonak, ezzel bizonyitva, hogy a kepregeny igenis erett minden tema feldolgozasara...

Azt sejtettem, hogy nem egy Stalin vs Hitler tipusú képregény lesz ez, és nem is valamilyen 20-as évekbeli összeesküvés elméletet feltáró művel van dolgunk. Én azért örülök neki, mert a Weimari köztársaság ideje egy nagyon kényes téma, az állandó kormányváltások és a kialakuló félben lévő politikai irányzatok csatájának szintere, megfűszerezve egy kis gazdasági világválsággal. Tehát jó, hogy már egy képregény foglalkozik egy ilyen érdekes korszakkal, és meg tudja mutatni, hogy ez nemcsak a nácik felemelkedésének fénykora volt.
Mondjuk én megnéznék egy olyan képregényt ami a 30-as években játszódik Amerikában a tőzsde-crach idején, amely világméretű válságot okozott a föld szinte összes országában. Szerintem egy kispolgári család szemszögéből nagyon jó kis történet kerekedne ki belőle.

[Zerit]

hm, eloszor is koszonom a visszajelzeseket, oszinten szolva nem szamitottam ra
a betutipus valoban nehezen olvashato, tulajdonkeppen ez is volt a cel  olvasgattam korabeli jegyzokonyvet, es annyit elarulhatok, hogy ez a betutipus ahhoz kepest mennyorszag  - fuggetlenul attol, hogy igyekeztunk az eredetihez hasonlo es kornak megfelelo irasmodot utanozni
itt az elejen megemlitenem, hogy kesobb ne legyen felreertes, aki egetrengeto sztorit var, az rossz helyen keresgel. ez a kepregeny berlinnel, a varossal foglalkozik, es egy varost a legkonnyebb a lakosain keresztul bemutatni, ki-ki tobb vagy kevesebb szerepet kap a muben, egy oldalt (mint a kozlekedest iranyito rendor) vagy csak egy panelt, vagy egy egesz fuzetet... az egesznek elet szaga van, es egyesek azt allitjak az Elet a legnagyobb es legjobb meselo  egy picit mas ez a kepregeny, mint amit megszoktunk, de ez teszi szamomra erdekesse, hogy ez a mufaj kepes maskepp is komminkalni, bemutatni dolgokat az olvasonak, ezzel bizonyitva, hogy a kepregeny igenis erett minden tema feldolgozasara...
en meg itt is szeretnem megkoszonni elwood kolleganak a remek forditast, remelhetoleg gyumolcsozoek lesznek a ket honosito oldal kozos munkai

[Troll]

Nem pont azt, de nagyon hasonlót... Viszont ez jó kérdés!
Melyik a legjobban olvasható folyóírást imitáló font?

[Sepi]

Igen, ismerem én is ezt a betűtipust. Én ebben az "r" és a "z" betűkkel nem vagyok kibékülve.
Én akkor már inkább a Monotype Corsiva betűtípust ajánlanám ami így néz ki:

De az tény, hogy az eredetiben is azt használták, amivel ti is csináltátok.

[Konrad]

Ebből a kis szövegből a z betű hurka a zavaró, de megértem hogy nehéz hasonló betűtípust találni.

[Troll]

[Konrad]

A Berlin, bár nem történt semmi mégis elég tartalmas volt,
elég hitelesnek, igényesnek tűnik ebből a szempontból.
Az hogy fekete-fehér az külön jó pont, talán színesben nem is lenne annyira jó.
A naplóban engem a hurkolt betűk néhányszor engem is zavartak.
De nagyon tetszett, és a fordítás és beírás tökéletes volt, szóval ez engem is érdekel remélem nem
marad abba. Köszönetem Zerit és Elwood!  

[Sepi]

Elolvastam ezt a Berlin című képregényt. Elsőre elég érdekesnek tűnik, de arra tényleg kiváncsi leszek, hogy vajon mi lesz a folytatása. Az újságírói vonal elég jónak tűnik benne. A bajom csak az volt, hogy a frauline naplójának írásához használt betűtípust elég nehezen lehetett elolvasni egy-két helyen. Vagy nagyon kicsi volt, vagy nagyon hurkolt.  
De ettől függetlenül is köszönet érte Zeritnek és Elwoodnak.

[Troll]

Igen. Eddig nem sok ilyet honosítottunk. (lehet hogy kelleni fog egy új kategóri neki) Majd Zerit mesél róla...