Mara Jade
Nőre még nem kellett ennyit várnom. De megérte.
Ebben az időben még nem láthatjuk Mará-t eszmélni, kiábrándulni. Így a sztorivonal a magányára koncentrál a bukás idején. Így nem is Isard-dal folytatott szökés párbaja a crescendo, hanem a tény, hogy elkezdi helyét és önmagát keresni. Végrahajtva az első küldetést, amit már nem vakon parancsra, hanem elhatározásból teljesít.
Látvány: Tetszettek az új lények, helyszínek. Különösen emlékezetes a kocsmáros, a törzsvendég, és Mara hajója. Előszőr túl lepukkantnak tűnt, de aztán rájöttem, hogy ez az álcázás része, s belül egy kompakt kis bázis állhat rendelkezésére.
Jók voltak a poénok is. A sikló ellopása, vagy a technikusi szintek számolgatása.
A kémtrükkök nagyrésze is hihető. Leszámítva a hablétrát, ami azért eléggé lebukásgyanús.
Összeségében egy jó kis Űr Nikita, ami nem az egyik legnagyobb történet, de hangulatosan adja vissza hősnője helyzetét, az adott pillanatban.
Külön köszönet az életrajzért, és az ügynökkollégák bemutatásáért.
Jövőre azért remélem rövidebb címeket is hoztok, hadd pörögjön a topic is.