Majd fél év után gondoltam átnyálazom az addigi hsz.-eket, de fél úton feladtam. Így csak a G2 híre utánikat néztem. A TF2-ről alig írt valaki és spoiler sem volt, bár amúgyis szakítani akartam egy időre a TF-fel, mert már nagyon átformálódtam.
Két dologtól fáj a fejem. Az egyik az AHM és Shame Meki istenítése, főleg Furman Ation-szériája után. A másik a G2 teljes leszólása. Inkább utóbbit ecsetelném, mert az AHM-et nem ismerem. A G2-re azóta várok, amióta '95 szeptemberében lezárult a G1 képregény idehaza és volt szó - korábban is - a G2 képregény létezéséről, megjelenéséről. De sajnos '97 februárjában ennek a reménynek lőttek. Azt hiszem 2004 vagy 2005 nyarán egyik Tf-es ismerősöm elküldte nekem a kis felbontású és gyenge minőségű G2-es szkenjeit, amit kb. 3-4 óra alatt átolvastam. Igen, mind a 12 számot, angolul, szinte mikro méretű betűkkel - aki utána kereset a régi scannek tudja milyen. És imádtam! A legjobb, legütősebb, legpergőbb, legtökösebb TF sztori, amit valaha írtak! A ajzok, a sztori, a jellemek, az úja és a régiek... nosztalgia, visszaemlékezés, katarzis. Furmannek sikerült felül múlnia önmagát. Az abszurdum, nem lineáris történetvezetés mesterének sikerült újfent 360 fokban felfordítani a TF univerzumot. Jó értelemben.
Persze azt hittem csak a régi emlékek, de elolvastam a HZs-s fordítást és még mindig No. 1. Külön köszönet a fordításért és a kiváló minőségért. Vége látom és anélkül hogy félig megvakulnék el is tudom olvasni! A Joe-s cross-overbe csak belenéztem, azt is ismerem. Néha kérdésre választ ad, de nem vészes, ha valaki nem ismeri. Elég Joe-s szaga van, bár a Kobra parancsnokot és együgyű lila hajú csaját bírtam. A G2 más, egyedi és a beteg rajz stílus kissé idegenül hathat az újoncokra, de a további részek helyreteszik a dolgokat. És lesznek hasonló nosztalgikus visszaemlékezések, mint az 1.számban is Optimusz részéről.
