Nem jó, mert ha kollektíven szemléljük az emberiséget, akkor az ami körülvesz minket, mind hihető, létezik, még akkor is, ha személyes tapasztalatot nem is szereztünk a körülöttünk lévő világ nagyrészével kapcsolatban.
Éppen a közösség ereje az, ami összetartja az emberiséget, és segít a fejlődésben. Ha minden egyes embernek újra és újra fel kellene fedeznie mindent, ahhoz, hogy elfogadja valóságosnak és létező dolognak, akkor mi most nem a számítógépünk elött ülve cseverésznénk, hanem talán egy tábortűz körül, egy szál bőrgatyában, nyers húst csócsálva. Sőt, még a tűz ottléte is kérdéses, mert annak a felfedezéséhez is kellett pár tízezer év, így erősen kétséges, hogy egy generáció alatt lehetséges a használatba vétele. De ez nem így van, a fejlődésünk töretlenül, és egyre inkáb gyorsulva halad előre. Ez annak köszönhető, hogy az emberi kollektív tudás folyamatosan növekszik, minden egyes generáció hozzátesz egy egy újabb morzsát, már több tízezer éve. Ennek a tudásnak a megkérdőjelezhetetlenségét a folyamatos fejlődéshez szükségszerűen el kel fogadnunk, ellenkező esetben még mindig annak a fának a tövében ücsörögnénk, amiről "lemászott" az első ember. A folyamatos előrehaladásunk, fejlődésünk bizonyítja-e tudás helyességét, mert ha hibás lenne, akkor nem tartanánk ott ahol. Igaz, akár sokkal előrébb is tarthatnánk már, de az hogy jellenleg milyen szinten állunk, jól bizonyítja a jelenlegi emberi kollektív tudás helyességét. Persze vannak hibás elméletein is, vannak komoly kérdések, amire válaszolnia kell az emberiségnek, de ha sikerül új informácíók birtokában ismét előre lépni egy kicsit, akkor az előrelépés bizonyítja, hogy az újjonan szerett tudás is helyes. Ellenkező esetben nem sikerülne azokat felhasználva előrelépnünk.
A megapasztalásról:
Ha kapcsolatba kerülsz egy egyszerű tárgyal, akkor megszámálhatatlanul sok dolog létezésére is bizonyítékot kapsz:
Mondjuk iszol egy pohár tejet. Nem láttál még élő tehenet, (így a személyes tapasztalatszerzés hiányában nem is létezne... ) de a tejjel amit iszol már is megcáfolhatatlan bizonyoságot szereztél a létezéséről. Ahhoz hogy a tej hozzád eljusson, csomó kiegészítő felszerelés megltét megkívánja. Pl. meg kell fejni őket. Bár nem láttál még fejőgépet, (amire az óriási tejszükséglet miatt bizonyosan szükség van, mert emberi kézzel lehetetlen volna ennyi tehenet nap mint nap megfejni), így máris bizonyítékot szereztél a fejőgép létezésére. A fejőgép rengeteg alkatrészből áll. Bár még nem láttál esztergagépet, de a fejőgép létezése közvetve bizonyítékot szolgáltat a létére. Ezeket a gépeket szükséges valamivel meghajtani. Ez a valami az elektromotor. Bár mé nem láttál, de az hogy a tej a fejőgép és a tehén közreműködésével eljutott hozzád, már is bizonyítja az elekrtomotor létét. És az ilyen másodlagos, de valós bizonyítékok megtapasztalásával már is minden kétséget bezáróan megszereztél egy csomó tudást, amit biztosnak vehetsz, mert van rá bizonyítékod, pusztán a tej megívása által. És minden egyes tárgyal való személyes kontaktus újjabb és újabb bizonyítékok láncolatát teszi elérhetővé. Születésünkkor még nem vagyunk a birtokában ennek a tudásnak, de ahogy kontaktusba kerülünk egyre több tárgyal, érzéssel, helyszínnel, dologgal, stb úgy egyre nagyobb szelete lesz a kollektív emberi tudással a birtokunkban.
Régen végeztek egy csomó kisérletet csecsemőkön. Például arra voltak kiváncsiak, hogy mi lesz ha úgy nevelik fel őket, hogy emberi szó nem hangzik el a jelenlétükben, persze minden mást "megkaptak". Mikor felnőttek, nem tudtak beszélni, és erőssen fogyatékosok is voltak. Magyarán az ember tudata teljesen üres mikor megszületik, semmilyen tudást nem hoz magával, a személyisége a kollektív emberi tudásból építkezik, amit a generációk egymásnak adnak át. Ellenkező esetben ha mindenkinek saját erőből kellene minden tudást megszerezni (ugye a tudáshoz a bizonyítékok is elengedhetetlenek), akkor még a tűz megismerése is hatalmas kihívás sőt, lehetetlen lenne.
Azzal hogy elküldtök egyetlen egy hozzászólásocskát, már azzal is egy csomó mindenre bizonyítékot kaptok, mert hogy ezt végrehajthassátok, elég sok minden léte szükséges. s mivel meg tudjátok tenni, így annak a sok szükséges dolognak a léte is bizonyított, különben nem volna mivel beírnotok a fóruma.
És mivel minden összefügg mindennel a másodlagos érzékelés miatt, így a bizonyítét is a kezetekben van. Tehát ha személyes kontaktusba kerülsz egyetlen tárgyal, akkor annak a létezése csomó hozzá kapcsolható dologra megcáfolhatatlan bizonyítékot ad.
Egyetlen bibi van: ha hibásan méritek fel az összefüggéseket. Például ha Jézus létét mecáfolhatatlanul be tudjuk bizonyítani (márpedig hogy élt egy ilyen nevű ember, az betonstabil tény), az semmiesetre sem bizonyítja azt is, hogy isten valójában létezik. Jézus létezése nem függ isten létezésétől, így az utobbi létére nem kaptunk bizonyítékot. Eképpen ha egy steril, üres elmével, ami semmilyen tudást nem tartalmaz, kapcsolatba kerülünk egy egyszerű almával, az nyilvánvalóan nem bizonyítja a hajszárító létezését, mert a kettő léte nem függ egymástól, így ez utóbbi addig, amíg vagy elsődlegesen, vagy másodlagosan nem érzékeljük, addig nem is létezik a számunkra. Ha két dolog összefügg, akkor mindegy hogy valamit elsődlegesen vagy másodlagosan érzékelünk, a tárgy/dolog/érzés/bármi léte bizonyítást kap az elsődles érzékelés által. A másodlagos érzékelés lehetetlen elsődleges nélkül, így ha valamivel kontaktusba kerülünk, és elfogadjuk annak a létét, akkor el kell hogy fogadjuk a másodlagos érzékelés által szerzett bizonyítékokat is. De akko honnan tudhajuk azt, hogy két dolog bizonyosan összefügghet, és ne essünk a hibásan hitt összefüggések csapdájába? Egyszerűen megállapítható hogy két dolog bizonyosan összefügg: feltesszük a kérdést, hogy: egyikük vagy a másikuk tudna-e létezni valamelyikük hiányában? ha ezen átjutottunk, akkor a következő szűrő: Az egyik létezéséhez szükséges-e a másik tárgy/dolog/érzés/akármi közreműködése? Ha erre is igen a válasz, akkor a két dologról teljes bizonyosságal kijelenhetjük hogy összefügg, és egyikükel szerzett személyes tapasztalatunk bizonyítja a másikuk létét is (akár hatványozott mennyiségű tárgyét is, ha egyszerre bizonyíthatóan rengeteg minden függ össze).
Eképpen kijelenthetjük, hogy a csekély mennyiségű elsődleges érzékelésünk által (amik azon dolgokat/érzéseket/stb-t teszik ki, amit tapintottunk, személyesen látunk, és éreztünk) bizonyítékot szolgáltattunk az emberi kollektív tudás létére. Ezen összefüggések miatt kijelenthetjük hogy ha elsődlegesen nem is, de másodlagosan már mindanyian érzékeltük az egyiptomi Piramisokat.
Persze e tudás számunkra torzulhat, mert az, amit elsődlegesen hibásan érzékelünk, és mégis elfogadunk (pl. elmebaj miatt, vagy egyszerűen csak egy dologról biztossan hisszük azt, hogy érzékeltük: pl. a hullócsillagot ufónak hisszük) az hibás összefüggéseket eredményezhet, ezért a másodlagos érzékelésünk komolyan deformálódik. Így persze a kollektív emberi tudás hibátlanságát vizsgálva nem lehet egyetlen ember szemszögéből boncolgatni, mert bizonyosan itt-ott hibádzani fog a dolog, hanem sok-sok alany tudását kell összegeznünk. Tehát a kollektív tudást a teljes emberség szemszögéből vizsgálva kell ellemeznünk. Ezt a roppant méretű feladatot azonban könnyen végrehajthatjuk: a bizonyíték a jelenlegi kollektív tudásunk
közel hibátlanságára a jelenlegi technikai színvonalunk, társadalmi és érzelmi berendezkedésünk, stb, mert ezek mind mind összefüggenek egymással. Így az emberiség által jelenleg ismert univerzum mindannyiunk számára bizonyított, függetlenül az elsődleges kontaktus hiányátol, mert másodlagosként érzékeljük azt.
Egyébként nem, nem toltam magamba egy halom LSD-t, nem ittam, és nem is hat rám semmilyen tudatmódosító-szer, csak szeretek hülyeségeket összehordani... >
Mondjuk jó esetben a harmadik sor után nem is olvastátok tovább, így megkönnyebülhetek, mert nem néztek hülyének. Aki meg elolvasott ennyi kocsma-filozófiát, annak részvétem
