No volt egy újabb filmes élményem.
Megnéztem a National Treasure (A nemzet aranya) c. filmalkotást.
A film nagyon csábító volt. Hatalmas mercsandájzing gépezet, reklámok mindenhol, a szereplőgárda tiszteletet parancsoló (Nicholas Cage, Sean Bean, John Voight, Harvey Keitel, Cristopher Plummer) ezekkel a színészekkel külön külön is el lehetne adni bármilyen filmet, hát még így együtt!!!!!! Igazi nyalánkságnak ígérkezett a dolog.
A film természetesen midnenhol vezeti a sikerlistákat, de erre én már nem adok, hiszen ez sajnos azokon az embereken múlik, akik nem merik vállalni a vélemányüket, és nem merik azt mondani egy filmre hogy rossz, mert nem akarnak kilógni a dorból. Szóval nekem ez nem meghatározó, de úgy gondoltam, hogy "százezer légy nem tévedhet" , meg aztán a történet is közel áll, hozzám, kincskeresés, kaland, rejtett térképek, történelem stb.. Szóval nagy várakozással ültem és vártam..
Aztán ahogy az utóbbi 4-5 éveben lenni szokott jött a csalódás. A színészek játéka még elment, bár az ember többet várna tőlük, de azért a közepesnél jobb volt, különösen Harvey Keitel egy FBI ügynök szerepében jól adta a hűvös megfontolt zsarut, bár igazán kiléphetne már ebből a skatulyából..nem is tudom hányadik filmje ahol zsarut játszik... A többiek szép iparosmunkát csinálnak semmi extra, eljáttszák ami kell, de nem hiszem hogy mély nyomot hagynának a filmtörténelemben ezzel az alakítással.
A látvány rendben van, semmi extra, a rendező nem elkápráztatni akar, csupán megmutatni, és ez sikerül is. A pirotechnika remekül van fényképezve, A végső építmény szépen összerakott, csak száz egytucat. Ilyet már rengeteget láttunk.
A történet nagyon jót és sokat ígér, de sajnos belefullad a sablonok és klisék örvényébe. A jelenetek szinte nem is kapcsolódnak egymáshoz, az egyes helyszínek önálló életet élnek, és kevés a kohézió közöttük. A rendező nem tudta eldönteni, hogy road-moviet csináljon, vagy kalandfilmet, és két ló között a földre esett. Az első 25 perc után a történet leül és ugyanazok a jelenetek ismétlődnek a következő másfél órában más-más helyszíneken. A hősök megérkeznek, jelet fejtenek, megjönnek a gonoszok, a hősök futnak... következő helyszín, a hősök megérkeznek, jelet fejtenek, megjönnek a gonoszok, a hősök futnak.... és így tovább. Egy óra után már untam az egészet. Szóval a történet csapnivaló, akarakterek bolyonganak benne,de szerepük elveszik.
A karakterek kidolgozottsága közepes, sajnos látszik rajtuk az ötlettelenség. Innen-onnan összeollózták őket, és ez sajnos látszik. A főszereplő Indiana Jones és Lara Croft keveréke, az apja egyértelműen Henry Jones professzorról (azaz Indy apjáról) lett mintázva, ami nagyon zavaró, még a fanyar humora is ugyanolyan.
A gonosz motiválatlan, igazából semmi gonoszság nincs benne. Nincs ereje. Nem tudod gyűlölni, nem válik ellenszenvessé, ami egy kalandfilmben azért nem elhanyagolható szempont. Mármint, hogy a gonosz legyen gonosz.
Szóval csalódtam, többet vártam, jóval többet. Nem azt mondom, hogy sz*r, de csapnivaló,unalmas, ötlettelen. 20 évvel ezelőtt kultuszfilmmé vált volna, de húsz évvel ezelőtt egy George Lucas nevű ember megalkotta Indiana Jones, és igen magasra tette a mércét. Azóta kevesen tudták megközelíteni. Aztán Lara Croft is felkapaszkodott, de a NAtional Treasure azt sem éri el. NEm más mint egy nagy pénzből, híres színészekkel összedobott klón, egy másolat, ami eléggé silányra sikeredett.
Persze lehet szeretni, de közben el kell gondolkodni, hogy mennyi benne az egyéni ötlet, és mennyit lopott innen-onnan.
Újabb bukás számomra, azon is gondolkodtam, hgoy talán én várok túl sokat, bár nem tudom.
Sok, ha azt várom, hogy legyen egyedi ötlet, egyedi karakterek, jó színészi játék, pörgő kalandok??? Mert ha ez sok, akkor nem tudom mi az kevés....