Valóban jók voltak azok a jelenetek is, csak azokon nem ült ki annyira a hatás, mint Tony jelenetén (értsd, ott nem állt meg a levegő is a teremben). Mondjuk az már az előző résznél is hasonló reakciót váltott ki, amikor majdnem meghalt. Bár ott inkább a hitetlenkedést hallottam a körülöttem ülőkön, mint például azt, hogy: "ezt nem hiszem el", "ne már", meg ilyenek. Most viszont tényleg azt is hallottuk volna a néma csendben, ha valaki elfingja magát a terem másik végén.
