No. Lassan a rovatot átkeresztelhetjük Nosztalgia rovatnak is
De ha már, akkor én is felidézem néhány élményemet abból a bizonyos "átkosból".
Videózás? Volt egy osztálytársam, akinek voltak kapcsolatai ilyen téren és rengeteg filmje volt. Jackie Chan, Schwarzenegger, Stallone, Bruce Lee! Néztünk mi mindent, mert akkor nem volt más. Manapság már sokkal válogatósabb vagyok, de abban az időben, amikor még a TV-ben a filmélményt a Négy páncélos és a kutya (Csetíre páncélnyiki i ágyin kutty, ahogy mi emlegettük) és az Isaura, a rabszolgalány jelentette, akkor ezek az "amerikai kultúrmocskok" voltak a mi "kábítószerünk".
Számítógép? Anyám '86-ban hozott egy C-64-est (amiért elsőre tökre ki voltam akadva, mert az Úttörő Házban mi Commodore +4-eseken nyomtuk, és azt sem tudtam, hogy van olyan, hogy C-64 és hogy én mennyivel jobban jártam ezzel) és egy két kazettás GYORSMÁSOLÓS(!) magnót Bécsből. ÉN VOLTAM A CSÁSZÁR A HAVEROK KÖZT! És jöttek az első játékok: Quest For Tires (Egy kis ősemberrel egy egykerekű KŐ "monociklivel" kellett akadájokat átugrálni, hogy a végén a dínók által elrabolt csajszit kiszabadítsuk a barlangból. És micsoda mellei voltak annak a csajnak!!! Egy háromszor három pixeles kocka szerűség, de milyen szexis volt az is! ), Wizard Of War (Igazi multiplayer lövöldözős játék!!!) és az istencsászár GHOSTBUSTERS! Azután az első döbbenet, hogy a kazetták beolvasásánál zavart okozhat, ha a felvevő és a lejátszó magnó feje nincs szinkronban. Ekkor vettem életem első "precíziós" csavarhúzó készletét, amivel lehetett a magnófejet tartó csavart tekergetni.
És igen! A Last Ninja! Milyen élethű mozgások voltak benne és micsoda zenéje volt! És csak jöttek az egyre jobb és jobb játékok. International Karate Plus, Spy Hunter, Last Ninja 2, Vendetta. És a C-64-es korszak egyik legnagyszerűbb játéka a vége felé a LAST NINJA 3!
A mai játékokra már egy hét múlva sem emlékszik a kutya sem, ezek viszont örökre beégtek az emlékeinkbe. És nem azért, mert akkoriban nem volt, csak 8-10 játék összesen. Szó sincs róla. Nekem, amikor végül megváltam az én kis C-64-esemtől, 1800 játékom volt lemezen és kazettán.
Azok a régi szép idők! Amikor kivágtuk az egy oldalas lemez szélét, hogy a másik oldalára is lehessen programokat másolni! Amikor egy körömvágó ollóval érintettük össze a RESET és a GND lábakat a gép hátulján, hogy resetelni tudjunk. Amikor az összes elromlott villanykapcsolót begyűjtöttük a környékről, mert az abban lévő rugó pontosan akkora és olyan volt, mint a mikrokapcsolós QuickShot joystickban a rugó, ami elég sűrűn elszakadt egy-egy joystick rázós program közben. (Mint pl. a Decathlon, ahol a futó annál gyorsabban futott, minél jobban rázta az ember a joystickot jobbra-balra!) A mai fiataloknak már fogalmuk sincs mi az a POKE, vagy mi az a LOAD"$",8 és hogy milyen volt az, amikor az egész motyót titokban, amikor anyuék nem voltak otthon az ember átvitte a színestévéhez és csodálta a GYÖNYÖRŰ színeket. Vagy amikor egy ügyes programozó elérte azt, hogy a FLOPPY DRIVE(!)-on szólaljon meg Madonna Material Girl című száma!!!
Legendás idők voltak azok! És higyjétek el, ti, akik már egy más korba születtetek, nem azért mondjuk ezeket, mert az idő mindent megszépít.
