Most olvastam el mindkét warhammer képregényt, és mindkettő tetszett. Be kell valljam a második, a Magányos farkasok jobban, ebben döntő szerepe volt a megrajzolásának. Szép fekete-fehér, valósághűen árnyalt képekkel operál, míg a másik szintén monokróm, de csak a körvonalak vannak megrajzolva. Technikailag biztosra veszem, hogy ez utóbbi, tehát a Híd, vadász és áldozat című megrajzolása sokkal több minkát igényelt, ezért elismerésem az alkotónak, de valahogy sokáig egyhuzamban olvasva, lámpa fény mellett is bántotta a szemem. Visszatérve a magányos farkasok, c. történet antológiára, tetszett a képeiben, hogy "mozgásban vannak" figurái szinte lelépnek a monitorról. Szeretem, ha el tudom képzeni a karakterek mozdulatsorát, ha olvasok egy képregényt. A fordítás és a beírás korrekt munka mindkét műnél. A fordításokban különösen tetszett, hogy nem rettent meg a fordító a vulgáris nyelvezet láttán, és nem félt használni azt, a magyar fordításban sem. Hogy filmes példával éljek, a Beverly Hill-s i Zsaru RTL Klubbos változatai mind újra lettek szinkronizálva a korhatár miatt, ezért ki lettek belőle gyomlálva a helyenként igencsak kellő, ocsmány szavak emiatt nem is volt annyira élvezhető, mint az az előtti változatban. Tehát mindent összevetve, izgalmas, igényes példányai az oldal archívumának, bátran ajánlom mindenkinak, különösen a Magányos Farkasokat.
