Dragonlance Krónikák - Az őszi alkony sárkányai #3
Bocsi, hogy magam után írok, de talán megbocsátható...
Folytatódik a történet, kissé gyorsan kapkodva szerintem, nagy ugrásokkal haladunk, legalábbis a regény szépen oldalakon át vezetett leírásaihoz képest. Még mindig fura, hogy a regény leírásait keresi az ember a képregényben.
A karakterek jelleme még három füzet után sem kristályosodik ki annyira, mint a regényben. Persze az "egyszerűbb" karakterek, mint Kova, vagy a surranó jellem egészen szépen követhető, hiszen ők a történet humorforrásai is és ennek a képregényben is megfelelnek, de a "bonyolultabb" karakterek jelleme egy "átlagos" - azaz csak a képregényt olvasó számára nem biztos, hogy lejön. akik olvastuk azoknak könnyű, hiszen előttünk vannak a regény leírásai és képei, és tudat alatt is kiegészítjük a művet. ha elolvasás után végiggondoljuk, hogy ebben a füzetben mi történt, akkor nagyon elkülönülnek egymástól a helyszínek, nem sok kohézió van közöttük - szerintem. Kissé mintha eseménysorokra esne szét, nincsenek átvezető részek. Persze ez betudható magának a műfajnak, egy huszonakárhány oldalas füzetbe nem sok minden fér. Persze ezek a negatívumok csak az olvasás után merülnek fel, ezektől még nagyon tetszik a képregény, méltán viselheti a Dragonlance feliratot a borítón.
A grafika mintha kissé elmosottabb lenne, mint eddig, kissé egysíkú lett, de nekem még mindig tetszik.
A fordítás és beírás viszont nem lett egsíkú, csakúgy, mint az előző részekben itt is nagyon jól sikerült.
Összességében. Kissé gyorsnak érzem, de azért követhető, a rajzok tetszenek és a fordítás/beírás dícséretes. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az újabb Dragonlance képregények is fel vannak véve a listámra, szóval készüljenek csak!
