Hűha... látom nem sokan aludtak tegnap. Akkor most tegyünk rendet. Előre szólok, ez k* hosszú lesz:
A Föld, mint minden nagy tömegű objektum, görbíti maga körül a teret és ezzel az időt is... ->
De ha talgaby néhány mondatban össze tudja foglalni, arra én is kiváncsi lennék. (elképesztő bravúr lenne )
Szemléletesen: Ellőször is emlékeztetek mindenkit, hogy a "tér- és időszövedék" fogalmakat nem csak a sci-fi írók szeretik használni. Képzeljetek el egy tükörsima, de hihetetlenül lágy matracot, aminek a rugói a legkisebb nyomásra is összemennek, de az erőhatás megszűnésére azonnal visszaugranak (nem marad "nyoma", ha elvesszük a hatást). Most képzeljétek el, mi volna, ha erre ráhelyeznénk egy nehéz gömböt. Benyomná maga alatt a matracot, és kicsit meg is hajlítaná azt maga körül. És ha elkezdjük görgetni, a lenyomat mindig követi, de úgy, hogy nem húz maga után "csíkot". A gömb a Föld, a matrac a tér és az ahhoz rendelt idő. Így lehet szemléletesen elmagyarázni az térgörbítést. És ahogy Sepi mondta, ez a Földhöz hasonló kis égitest esetében nagyon parányi, de még a Napnál is inkább csak a térhajlítás érzékelhető csak (bár az akár házilag is kimutatható szinten, csak kell hozzá egy napfogyatkozás, hogy látszódjon).
Fehér lyuk elmélet: egyet ismerek, van több: A világegyetemben elfelejthetetitek az "energia nem vész el, csak átalakult", marhaság (kísérletileg már a Földön is). Az energia és a tömeg összege állandó. Energiából lehet tömeget és tömegből energiát alkotni. A fehér lyukak pedig megcsapolják az univerzum "nullponti" energiáit, azokból állítanak elő anyagot.
A tömegvonzás görbíti a teret és az időt? Ezt bizonyították már valamivel? Mondjuk csomó mindent fellőtünk már az űrbe és ezzek közül vissza is hoztunk párat. Az egyiken csak volt óra.
Vmivel már próbálkoztak. Alapveteőn ezt a tézist azért fogadjuk el, mert ugyanúgy lett levezetve, mint a sebesség hatása az idő mérésére (minél gyorsabban haladunk, a sajátidő annál lassabban telik, Földi körülmények között sikerült már kísérletileg bizonyítani). A másik kiindulási alap meg a tér- és az idő szoros függése, a térről meg szintúgy bizonyított, hogy nagy tömegvonzás esetén görbül.
Most akkor időben a legkorábbiaktól:
Egy felvetés: a fekete lyukaknak olyan hatalmas a gravitációja, hogy a fényt sem engedi ki magából, tehát ha figyelembe veszük azt, amit mondtál, akkor az időt is be kellene "szipantania". Ha ez így történne, akkor két dolog lehetséges:
A z a)-val gratulálok, elmondtál nekünk egy 50 éves teóriát. Einstein pont ugyanígy írta le a fekete lyukak hatását egy körülöttük lévő dologra. A hatalmas gravitáció hatására a sajátidőnk a töredékére csökken (a gravitáció erejétől függ, mennyire kicsire). A b) pedig egy viszonylag újabb, kb. 25-30 éves feltevés, de az alapja az, hogy az időnek is van anyagi természete, ami még nem bizonyított és kevesen is támogatják az elméletet.
Gaby: ez igen! Így beszél egy gépészmérnők? Ilyen is tanultok, vagy ez nálad alapműveltség?
Nem, pepo, így beszél egy BME-s. Egyébként lehet ilyeneket is tanulni, de pl. a karunkon vmi ismeretlen oknál fogva a kvantumfizika alapjai kötelező tárgy.
Én az időutazást egyfajta teleportációként fogom fel. Testünk a nukleonoknál is kisebb részecskék formájában kilép a tér és idő kötelékeiből, és egy másik idősíkban összeáll. Ezért szerintem az időutazás csak úgy lehetséges, hogy az illető, ugyanoda érkezik, csak később. Viszont ebbe ne keverjük bele a párhuzamos világokat...az más szerintem.
Punkológus jól írta, erre vetődött fel ez a "semmiben lyukadunk" ki dolog, de ha lehetek őszinte, ezt az elmméletet tartom a legvalószínűtlenebbnek az időutazás megvalósítására. Inkább maradok a dimenzióátlépős teóriánál.
A legégetőbb kérdés mindenképpen az idő mibenlétének a tisztázása volna, az sok kérdésben előrre lendíthetné az ilyen témájú kérdéseket.
Ez hivatalosan vagy 100 éves talány (de már az ókorban is filozofálgattak rajta). Ha tudsz rá egy mindent kimerítő, bizonyított magyarázatot adni, mehetsz is Svédországba a díjadért. Több elmélet is van arra, hogy mi is az idő, az olyan egyszerűbbektől (és alapszinten tanítottaktól) kezdve, hogy a 4. dimenzió (számítása 4D-s koordináta-rdsz.-ben úgy történik, hogy idő/fénysebesség) egészen az olyan - már említett - vad dolgokig, hogy egyfajta anyagi temészettel rendelkező nemkonzisztens vmi, amivel magyarázatot adhatnának az idő nem azonos telésére is a tér különböző pontjain.
Eleve szerintem a sűrűségnek is van egy határa...egy maximuma, aholtól kezdve egyszerűen már nem lehet x részecske y nagyságű térben.
Vanni van, de azt még egy fekete lyuk se éri el. Megpróbálok szemléletes lenni, de előre szólok, egyelőre még csak az atomfizika jelenlegi állapotából tudok kiindulni:
Képzelj el egy mákszemet. Ő egy kvark. Tegyél egymástól pártucat kilométerre párat (mondjuk legyen egy Tokió méretű város széle), és akkor megkapsz egy protont vagy neutront. Most pár ilyen várost helyezz el egy-két száz kilométerre egymástól, és van egy atommagod. Tedd ezt az atommagot a Föld kellős közepébe, és akkor kb. a Hold lesz a legbelső elektronja, a lagkülső az eddig ismert elemek alapján úgy a Mars környéke. Mosd vesd össze, mennyi mákszemet lehet belerakni egy olyan gömbbe, aminek a sugara a Föld-Mars távolság. Nos, ennyire lehet besűríteni a világot a fekete lyukak szintjén (és igen, mi is ilyen "szellősek" vagyunk szubatomi szinten). A Nagy Bumm elmélet szerint meg korlátlan mennyiségben, hisz az anyag lebontható energiára, aminek meg ugye nincs térbeli kiterjedése.
Hát nem tudom, a mai álláspontok szerint az időutazás, de még a térugrás is megvalósíthatatlan, de én örülnék a legjobban, ha már hiperhajtóműves csillaghajókkal flangálnánk egyik kolóniától a másikig.
Mindjuk a hipertér -elmélet is csak félig támaszkodik a térgöbítésre, de alapvetően a dolog elméletileg megvalósítható, a jelenlegi technológiai szint nem engedi meg.
