*Marvel és DC SPOILER-sörözö*

[KiD]

Original Sin első 3-at elolvastam, eddig event mércével egész jó, bár félek, hogy a 3. rész vége kinyírta, elég bullshit szagú lett ez így.

[Asys]

Batman: Death of the family:
mi a véleményetek a story-ról, érdemes nekiugrani?

Még egy kérdés: a Gothopia miről szól?

[KiD]

A Kravenből én véletlenül előbb vettem meg és olvastam el a hatodik részt, mint az ötödiket, de szerintem így jártam jól. Az utolsó részben nem lövik le a lényeget, és így nagyobb üt az ötödik rész vége. Ajánlom így annak, aki még nem olvasta (olyan, mint a machete sorrend star warsban.)

[Balakin]

Érdekes, pedig passzolt volna. No mindegy, attól még nagyon setét és mehetne alá a Hans Zimmer Batman theme is (dududududududud BRAAAAAAAA).

Ja igen, másik fájdalmam a héten: Earth-2 aktuális száma. Én szeretem ezt a sorozatot, az új író is jó, de amikor olyanokat ad GL szájába, hogy: "We are not trapped here with them. They are trapped here with us", akkor azért rácsapnék a kezére.

[talgaby]

Pedig a Kraven's Last Huntnak nincs semmi köze a Watchmenhez, az eredeti sztori még előtte megíródott. DeMatteis igazából az akkori depresszióját élte csak ki benne.

[Balakin]

Szóval most olvasom a Kraven's last huntot, amit kb azóta nem olvastam szerintem, mióta megjelent anno magyarul. Essential Web of Spider-manben olvasom, és az előtte lévő, eléggé felejthető színvonalú sztorikhoz képest ez érezhető fejlődés, és még csak a felénél járok, de folyamatosan ez jár közben a fejemben:


Bár nem szeretem ezt a LEgo Batman izét, de ez egész jól illusztrálja az érzelmeimet a művel kapcsolatban. Azt hiszem ez egy tipikus példa az Ideniel által említett Watchmen hatásokra.

[FZoli]

A májusi Superman számok alkotják együtt az Infected, a júniusiak és talán a júliusiak is az Enemy of the State, az augusztusiak pedig a Last Sun című fejezetet.

Köszi! Végülis van benne ráció, bár feleslegesnek tartom ennyire elaprózni.

[Balakin]

én azon a duplaoldalon akadtam ki még az első számban, ahol Deodato man boobsokat rajzolt Thornak

[Ideniel]

Próbáltam utánanézni, de igazából több perc keresgélés után majdnem feladtam a dolgot, pedig éppen most pótolgatom a DC-s lemaradásomat a Superman és Green Lantern line-okon belül. Tényleg követhetetlen, amit a kiadó manapság művel crossoverek terén, de ha tippelnem kellene, azt mondanám, hogy ez is olyasmi lehet, mint amit Snyder-ék csináltak a Zero Year-rel: egy event, több fázisban (Secret City, Dark City, Savage City). A májusi Superman számok alkotják együtt az Infected, a júniusiak és talán a júliusiak is az Enemy of the State, az augusztusiak pedig a Last Sun című fejezetet.

[FZoli]

Tetszik, hogy a 3. szám cliffhangere egyáltalán nem a shock valuera megy rá * irónia* 

Pontosan.
Én inkább azon a duplaoldalon húztam fel a szemöldököm, ahol megkapják a titkokat a hősök. Csak úgy áradt belőle a tie-in szag... Úgy voltam vele, hogy különösebben nem foglalkozok velük, max. ha lesz olyan karakter, aki nagyon érdekel. Erre látom a füzet végén, hogy lesz Original SinS mini is, ami a netes írások szerint  Csodás...
Bár ez a külön mini még mindig jobb, mint amit a DC-nél látok. Eléggé le vagyok maradva az új 52-es címekkel (Death of the Family volt meg Batmanből, azóta nyista), szóval örülnék ha valaki felvilágosítana: a Superman címekben most egy eseményen belül (Superman Doomed) megy több minievent (Infected, Enemy of the State)???

[zajrus]

Mondjuk utánanéztem azóta szal így már kevésbé meglepő, azonban valahogy logikus Angela, de azért kíváncsi vagyok mit akarnak ezzel... Pókinál azt hittem másik sztori lesz a a póki újracsíp kaland a Fenegyereknél meg háááááát... francba a hülye spoilerekkel Na mindegy

[Ideniel]

Jó story hook (még nem olvastam), de emiatt szerintem kár lenne megbolygatni Aaron GoT run-ját, legalábbis addig, amíg be nem fejezi a jelenlegi arc-ot (július). Érdekes, hogy nagyon kevés infót találok az augusztusi Thor képregényeket illetően, a #25 több helyütt Last Days of Asgard Aftermath-nak van feltüntetve, CBR-on nincs a solicitek között, egyéb tie-in minit nem látok, pedig több hónapja szó volt egy bizonyos Original Sin: Thor & Lokiról is. Gondolom beintegrálták a főminik valamelyikébe (Original Sin/Sins).

[zajrus]

Mert, ha Thor benyög egy olyat, hogy van egy húgom/nővérem akkor azt illene kifejteni kicsit

[Ideniel]

Miért akarsz több tie-int? Az eventek általában csak lehúzzák a meglévő ongoingok színvonalát, kivéve amelyek eredetileg is központi jelentőséggel bírtak volna, mellesleg így is van vagy öt cím, amikről már most biztosan tudjuk, hogy huzamosabb ideig "belelógnak" az eventbe (Avengers, Deadpool, Mighty Avengers, Fantastic Four, Nova).

[zajrus]

Szerintem egészségtelenül sokat kell várni a dolog beindulására főleg a tie-inek terén... pl Pókember, Thor, Fenegyerek most szambáztak el a főminiből, de még vagy pár hét mire "hazaérnek"...

[Balakin]

Olvasom, bár nyögvenyelősen, mert nem szeretem Aaron bő lére eresztett monológjait, Deaodato rajzait meg kifejezetten rühellem. De azért nem rossz. Tetszik, hogy a 3. szám cliffhangere egyáltalán nem a shock valuera megy rá * irónia* 

[FZoli]

Original Sint követitek? Egyelőre csak a főmini három számát olvastam és bár nem igazán látszik hova fog ez kifutni, de azért nem rossz olvasmány. A harmadik szám vége ütös, bár kíváncsi leszek mennyire lesz maradandó?
Egyébként ez idáig az első szám elején, a bárban játszódó jelenet tetszett a legjobban. Semmi aprítás, csak nyugodt beszélgetés, nosztalgiázás. Néha jó ilyenről is olvasni.

[Ideniel]

A félreértések elkerülése végett: tényleg nem Moore-t vagy a Watchmen-t savazom, inkább a mű utóélete számomra a problematikus, amiért maga mű és annak szerzője már nem nagyon tehető felelőssé. Az általam leírt leértékelődés viszont az ellenkező irányba is működik: a Kingdom Come is jó, de messze nem tekinthető mesterműnek, ennek ellenére a rekonstrukciós fellépése miatt óriásit ugrik a szememben. Vagy ha már Moore: az egész ABC imprinttel hasonló a viszonyom, imádom a Tom Strong sorozatot és a Top 10 Season One szerintem életem végéig az egyik kedvenc képregényem marad.

[Farek]

Az csak fosforgács a szartortán...

Cukrász vagy vendéglátós vagy?  Ez túlságosan szakmainak tűnt.


Ja, és jó olvasást Dagoberthez.

[Balakin]

Ismerős érzés, én a TDKR-en szoktam keresni a későbbi, kattant Miller de megpróbálom mindig félretenni a szubjektivitást és nem közel 30 év trágyahalmán "ücsörögve" olvasni ezeket a sztorikat.

[Ideniel]

Követed az oldalon a magyar verziót a kiegészítő részekkel egyetemben?

Nem láttam még, de köszi hogy felhívtad rá a figyelmem, hamarosan nekiveselkedek 

Balakin: nem mások rontják el számomra a Watchment, inkább arról van szó, hogy minél inkább átlátom a hatástörténeti összefüggéseket a Watchmen kapcsán, annál árnyaltabbá válik a képregénytörténeti jelentősége és így mind kevésbé örülök a sikerének (pl.: Miller TDKR-ével karöltve cirka 10 évre szabályos korstílussá léptették elő a dekonstrukciót, meg is lett a böjtje). Az csak fosforgács a szartortán, hogy tényleg nincs annál idegesítőbb, mint amikor valaki úgy emel piedesztálra egy amúgy tényleg nagy jelentőségű alkotást, hogy halvány lile lövése sincs a kontextusról. A legdurvább egy TCJ podcast volt a Before Watchmen bejelentésének idejéből, ahol olyan nevetséges baromságokat hordott össze az egyik vendég, hogy azt hittem lefordulok a székről. Mint kiderült, az illető Frank Santoro volt, aki amellett, hogy a Fantagraphics-nál ír és szerkeszt, Eisner zsűritag. Pár héttel később ezt a gyöngyszemet sikerült elsütnie. No komment.

Mindkettő tervben van, de RoBW eléggé hátrasorolódik, mivel eldöntöttem, hogy végigrágom magam a poszt-COIE kontinuitás legfontosabb kötetein és a Final Crisis még nagyon odébb van.

[Farek]

The Life and Times of Scrooge McDuck (életem első komplett sztorija képregény formában)

Követed az oldalon a magyar verziót a kiegészítő részekkel egyetemben?

[Balakin]

Ne hagyd, hogy mások elrontsák neked a Watchment. Persze, amikor először olvasod, úgy, hogy előtte ilyesmivel még nem volt dolgod, akkor üt igazán (mint ahogy ez történt képregénytörténelmileg is az emberekkel 86ban), szóval helyén kell kezelni, de ez pl igaz az Invisiblesre is. Elmúlt már 2012, nem töltődtünk fel a supercontextbe és nem gondolom az eseményeket valódinak mint Morrison (vagy legalább is annyira valódinak mint egy fiction suit, vagyis...oké, bonyolult ) de megvan a megérdemelt helye a "best of" listákon.
Mondjuk alapvetően szerintem nem lehet egy dekonstruált meg egy hagyományos történetet összehasonlítani. Csoki-vanília, mindkettő jó és működik, csak máshogy. Az utóbbi években én is eltávolodtam a dekonstruált sztoriktól, de az igazi "klasszikusai" ennek a stílusnak a mai napig ugyan úgy működnek, még ha újakat már nem is keresek ilyen témakörben.
Az, hogy túlzás a dekonstrukció a Watchmenben? Szerintem nem túlzás, hanem kimerítő. Moore nem szériában, végtelen szappanoperában vagy frencsájzban gondolkodott, akart írni egy deheroizált szuperhős történetet, 12 rész és teljesen lecsupaszítja a zsánert. Minek végezzen fél munkát? Plussz szerintem a történet emberközpontúsága jól ellensúlyozza a negatív hangvételt, nem egy nagy agresszív arconköpésnek érződik, mint pl Millar vagy Ennis egyes írásai, ahol perverz vigyorral táncolnak az írók a karakterek metafórikus sírjain.
LoEG v2-t meg Daytrippert meg NAGYON ajánlatos pótolni. RoBW-t is, főleg ha tetszett a Final crisis, mert ez annak az aftermathje igazából.

[Ideniel]

Ha van kedvetek, elmondanátok a legjobb képregényes élményeiteket?

Balakin posztja kopipészt, leszámítva a Daytrippert, a Return of Bruce Wayne-t és a LoEG v2-t, mert ezeket még nem olvastam, illetve az évek múlásával egyre kevésbé értékelem a Watchment. Nem mennék el odáig, hogy túlértékeltnek tartom, de túlzásnak érzem a dekonstrukció öncélúságát és nem vagyok kibékülve azzal sem, hogy sokak számára a Watchmen A definitív szuperhős-történet, miközben közük nincs a zsánerhez, nem értik az átvitt jelentéstartalmat, mégis átveszik Moore meglehetősen vaskalapos tanulságait.

A többi közül leginkább a Fear Agent-et emelném ki, amit idáig háromszor olvastam végig és egyik alkalommal sem tudtam megbirkózni a könnyeimmel.

Ezen kívül:

The Life and Times of Scrooge McDuck (életem első komplett sztorija képregény formában)
Black Hole "szálelvarrásai"
Transmetropolitan vége
Preacher vége
Joe the Barbarian végig
All-Star Superman tele van remek pillanatokkal
Secret Identity (Kurt Busiek), nálam egy szinten van az All-Starral
We3 flashbackjai
A God Somewhere kábé attól a ponttól, hogy elszabadul a pokol
Top Ten v1 kábé végig, az egyik legfeszesebb sztori, amit valaha olvastam
Remender Uncanny X-Force run-jából az Apocalypse Solution
Habibi gátas jelenete
Tom Strong arc-lezárásai az utolsót leszámítva, amit sztem elkapkodott Moore
Chew felező (30. szám)
I Kill Giants vége
Invincible úgy kábé minden harmadik arc-ra összehoz egy elég ütős konfliktust
Green Lantern Corps - Recharge tetőpontja, mert Guy Gardner fanboy vagyok

Biztos van még egy csomó, ami most hirtelen nem jut eszembe / nem adtam még hozzá a goodreads listámhoz.

[Zigota]

Jó, hogy mondod Gorgonita, a Risigng Stars itt pihen a gépen egy ideje. A Midnight Nation nagy kedvencem, és az Y is!

[Zerit]

Vizualitásával lenyűgözött az Aquablue (sajna kevés francia sci-fi honosítódik)

Viszont sok megvásárolható angol nyelven, sőt angol scanlationben is elérhető a neten egy rakat.
Érdemes nézelődni.

[Gorgonita]

Ha van kedvetek, elmondanátok a legjobb képregényes élményeiteket? Lehet az képkocka, oldal, füzet, vagy sztori is. Kíváncsi vagyok, kit mi fog meg leginkább. Persze, lehet sokat is mondani, ha szeretnétek. És van hátsó szándékom is, hátha találok valami új kedvencet!

Néhányan valószínűleg Star Wars eretneknek bélyegeznének miatta, de számomra a non plus ultra történet a Splinter of the Mind's Eye, mely őrzi az SW gyökereit, amikor még egy ifjú lovag menekített egy ifjú hercegnőt egy halálszerű figura, a titokzatos Vader elől. A könyv képregényváltozata is nagy kedvencem.

Jms-től ajánlom a Midnight Nationt, a Rising Stars-t és a The Book of Lost Souls-t. Döntsd el Te melyik a legjobb.

Kedvenc tv-sorozataim hangulatát jól idézik a Dark Horse-os Firefly/Serenity, a Boom Studios-os Farscape, és a Dynamite-os classic Battlestar Galactica címek. Utóbbi kiadó Buck Rogers-ét is szerettem, amíg tartott. (igen jól látod, odavagyok az űroperáért)

John Byrne Star Trek címei Crew, Leonard McCoy Frontier Doctor

Vizualitásával lenyűgözött az Aquablue (sajna kevés francia sci-fi honosítódik)

Y the Last Man

Powerless

...és emlékezetes mekkora közösségi életet váltott ki itt a Hálózsákon a Civil War

[Zigota]

Köszi a válaszokat!  Ez a nagyszerű a képregényekben, hogy egy képkockának olyan kifejező ereje lehet, ami semmilyen más médiumban nincs meg. Jó párat olvastam az említettek közül, és jó párhoz meg is hoztátok a kedvem!

Az FF-hez hozzászólva, szerintem a képregény nem igazi reklám egy filmhez, hanem fordítva, a film hozhat új olvasókat.

[Farek]

Age of Apocalypse. Mármint az első, 1994-es sorozatok.
Azon belül pedig az a jelent, amikor Apokalipszis igen elégedett valami kavarásával kapcsolatban, és a főembere ijedten kérdezi tőle:

- Uram, mi a baj? Mi ez az arcán?
- Ez, Rex? Ez egy mosoly.

Szerintem ez a párbeszéd mindent elmond Apokalipszisről.

[Balakin]

Ha van kedvetek, elmondanátok a legjobb képregényes élményeiteket? Lehet az képkocka, oldal, füzet, vagy sztori is. Kíváncsi vagyok, kit mi fog meg leginkább. Persze, lehet sokat is mondani, ha szeretnétek. És van hátsó szándékom is, hátha találok valami új kedvencet!

Daytripper utolsó előtti rész, utolsó oldal. Rázott a hideg és a rohadt ninják is pucolták a hagymát mellettem rendesen.  De az utolsó rész is csodaszép volt.
Fear agent vége nagyon megható volt.
Watchmen minden egyes képkockája.
League of extraordinary gentlemen vol2 végén Hyde kis dala.
Return of Bruce Wayne utolsó száma, amikor végre leesett a tantusz, hogy mi is a "first truth of Batman"
Final Crisis: Superman beyond utolsó oldala.
az egész Invisibles.
Dan Slott Mighty Avengersének utolsó oldala.
Az egész Planetary