Jó éjszakát kívánok! Rég jártam már képregényes fórumon, gondoltam benézek.
DC Comics, avagy
Blackest Night és más semmi? Gondolhatná az ember, ha csak az eladásokat veszi figyelembe. Bár a
Batman and Robin is szépen tartja magát. Úgy tűnik ez a koncepció működőképes, még akkor is, ha a fősztori bizony sántít (a mostani rész egyetlen pozitívuma is lényegében az volt: "Bruce Wayne of Earth. Rise". Ellenben a két Lámpás sorozat, a
Green Lantern és a
Green Lantern Corps "szépen elvégzi a piszkos munkát", nem véletlen mivel mindkettő a DC legstabilabb sorozatai közé tartozik. Ami viszont a
tie-in-eket illeti, bizony vegyes a kép. A három részes Batman sztori tulajdonképpen semmit nem adott hozzá a történethez, majd
Grant Morrison sorozatának harmadik fejezete, ami Bruce visszahozatalát fogja boncolgatni. A Blackest Night: Superman amilyen jól kezdődött, olyan hullámzóvá vált, azonban a Titans szál hozta azt a színvonalat, amire senki sem számított. Kíváncsi leszek, hogy a következő három tie-in milyen szerepet játszik majd a történet alakulásában, és az egy szám erejéig visszatérő sorozatoknak nem csak marketing részről lesz-e értelme.
Ami a Batman füzeteket illeti, Morrison szériája magasan kiemelkedik a többi közül. Csak azt sajnálja az ember, hogy Frank Quitely csupán a következő 6 szám borítóján dolgozik mindössze, így
Cameron Stewart és
Frazer Irwing kapta meg a lehetőséget, akik már dolgoztak együtt Morrison-nal. Az előzetesek alapján
Stewart-nak sikerült Quitely stílusát átvennie és hozzáadni a sajátját is, és szerintem a továbbiakban sem fogunk csalódni a történetben. Egy dolog azonban sántít a következő fejezet kapcsán, mégpedig az, hogy a 6. szám végén láthattuk Bruce holttestét. Na most a
Batman #687-ben néhány szuperhős lerótta tiszteletét Bruce sírja előtt, amit ugyebár Black Hand szégyenített meg. Tehát vagy a szerkesztőség olyan hülye, hogy figyelmen kívül hagyta Morrison terveit, vagy a
Batman #687 ezáltal már most repült a kontinuitásból, és a
Blackest Night a
Batman and Robin #7-9 után játszódik. Ami a többi Batman címet illeti, az egyetlen élvezetes olvasmány
Marc Andreyko Fejvadásza a Gotham utcáiban. Kate Spencer karaktere megérdemelne ismét egy saját sorozatot, mellette egy Huntress mellékszállal. A "mindig megbízható"
Paul Dini a
Heart of Hush sztori óta, semmi extrát nem csinált, igaz a Hush sztorija előtt is csupán 2-3 szám volt igazán élvezetes a Detective Comics-os időszakából. Az elején bíztam a
Gotham City Sirens-ben, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az igazi csalódás viszont a Red Robin és a Batman cím. Judd Winick komolytalan sztorija után, most Tony Daniel próbál szerencsét ismét. A története igen-igen lapos, és a rajzai sem olyan szépek, mint korábban voltak, különösen Batman nem. Az addig oké, hogy Bruce helyett Dick viseli a jelmezt, de miért változtatott a Winick által írt számok borítóin látható új Sötét Lovagon. Az egyetlen pozitívum, hogy elővett néhány karaktert a múltból, ezzel is utalván kicsit Batman kezdeti éveire. Sejtésem van az új Fekete Maszk kilétét illetően, de remélem, hogy nem az akire gondolok. Azért arra is kíváncsi leszek, hogy Winick mivel fogja kínozni az olvasókat a 700. számban. Batwoman pedig számomra továbbra is egy egydimenziós karakter, akivel semmi bajom, de mellékszereplőnek sokkal inkább eltudom képzelni egy Batman sztoriban, mint főszereplőnek a
Detective Comics oldalain. Egyedül
J.H. Williams III rajzai lehellnek belé valami életet
Greg Rucka történetei helyett.
Érdekes, hogy a
Superman füzetek eladásai továbbra sem készteti változtatásra a szerkesztőséget. Ez a mostani koncepció nem működik, hiába emlegetik a Superman 700. számát. Már rég kitört volna a
Föld - Új Krypton háború, ha a Blackest Night nem lenne nagyvolumenű esemény a DC Univerzumban. De ez is csak a szokásos mi lett volna ha... A nem kis egóval rendelkező James Robinson egyébként kezdi összeszedni magát, készülvén a 2010-es Superman eventre. A sorozatok közül szerintem a
Superman volt az, ami ezideig nem a helyes utat követte. Az
Action Comics tulajdonképpen nem lenne rossz, bár a Nightwing és Flamebird párosban van még lehetőség bőven, amit
Greg Rucka vélhetően a háborúra tartogat. A
Supergirl színvonala az augusztusi crossover óta lefelé ível. Jó volna, ha
Sterling Gates legalább a
World's Finest-hez hasonló színvonalú dolgokat csinálna az Acélszöszivel is. A
Worlds of New Krypton egyelőre azt sugallja nekem: "Nesze, vegyétek! Csalán!" - köszi fiúk, inkább nem. Én ugyan két hónapja nem olvasom, de a februári ajánló után nem is tervezem. A jelenlegi események miatt nem is bánom, hogy a
Superman/Batman új irányt vesz januártól. A
Superman: Secret Origin jelenleg a legélvezhetőbb Superman füzet a piacon. Bár
Geoff Johns jobban is odafigyelhetett volna a történet folytonosságára. A Clark - Lana szálat helyesen befejezetlenül hagyta, amit helyette
Chuck Austeen zárt le még 2005-ben, kínosan. Az
Adventure Comics kapcsán szomorúan hallottam, hogy Johns a 6. szám után kénytelen elhagyni a címet, helyette azonban érkezik
Tony Bedard, aki szintén jó író.
Csapatképregények terén sem valami fényes a helyzet a DCU-ban mostanság. A
Secret Six mellett mostanában
Pete Tomasi rázta meg magát, ami meg is látszik a
Kívülállókon. Csak egy szépséghibája van a dolognak, hogy egy szám választ el minket Dan DiDio érájának kezdetétől, aki végül csak kikötött a sorozatnál. Először Tony Bedard terveit húzta keresztül (akinek felajánlotta helyette a
Five of a Kind írását), majd Chuck Dixon-t távolította el idő előtt, és adta Frank Tieri kezébe a folytatást, akit Tomasi követett. Sajnos a kiszivárgott
Philip Tan vázlatok közül egyik sem tetszik, és az új csapattagot is fölöslegesnek érzem. Meglátjuk. Azért remélem nagy változtatásokat nem hajtanak végre a karakterek kinézetén. Mostanság amikor eszembe jut a Justice League of America cím, mindig kiesik a számon: Jézusom! Ez az a csapatképregény (nem a Morrison, vagy a Meltzer éráról beszélek), amit ha egy szóval kéne jellemeznem azt mondanám: csődtömeg. Őszerénysége, Robinson úr akkora szemetet csinált a
Cry for Justice-ből, hogy arra tényleg kevesen képesek. A JLA-s Blackest Night tie-in noha jobb egy fokkal, de kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy Robinson írja a sorozatot. Szegény Bagley, Winick után most Robinson... Meglepetésre a legkínosabb cím nem a JLA, hanem a
Justice Society of America. Amit Johns-nak és társainak sikerült több, mint 100 számon keresztül felépítenie, azt a
Bill Willingham - Matthew Sturges párosnak sikerült 4 szám alatt lerombolnia. Sajnos erre nincs jobb szó. Nem hiába kísértett a
Salvation Run. Aki ezt hagyta, hogy megtörténjen - Dan DiDio - úgy rúgnám ki a DC irodájából, hogy a lába nem érné a földet, és egy bazi nagy new yorki kátyúban landolna. Ez öcsém, borzalmas. Kis reményre adhat okot az (ami jelen esetben már tényleg luxusnak számít), hogy Willingham (egyedül) írja tovább a főcímet, és februártól ismét
Jesus Merino lesz a rajzoló (akinek munkáiban némi Michael Turner-it véltem fölfedezni, gondolván itt az arcvonásokra, mely ugyan különbözik, de az általuk rajzolt férfi-női karakterek szinte mindegyikénél ugyanaz). A
JSA All-Star után pedig ezentúl nem egy 8 részes mini jut majd az eszembe, hanem egy... DE szerencsére
Eric Trautmann a
JSA vs. Kobrával megmutatta, hogy születhetnek még zseniális JSA történetek, csak jól kell használni a karaktereket, és
Power Girl-nek szerencsére van saját sorozata is, ami a maga módján legalább olyan színvonalú, mint a
Batman and Robin, csak itt elsősorban a könnyedebb hangulaton és a humoron van a hangsúly. Számomra a
JSA vs. Kobra, a
Power Girl és a
Batman and Robin az idei év legkellemesebb meglepetése. Továbbá örömmel olvastam a legutóbbi
J.T. Krull által írt Titánokat, mely Red Arrow egy napját mutatta be, csak kár, hogy Robinson úr fölösleges minije után, Roy többé már nem ebben a szerepben vadászik majd a rosszfiúkra (már ha egyáltalán fog), aminek talán kulcsfontosságú szerepe is lehet majd a jövőre igért Green Arrow eventben...
Végezetül pár szót Morrison
Multiversity című projectjéről. Az eredetileg 7 részesre tervezett mini 8 részes lesz, mely a Multiverzum világai közül hatot mutat majd be: Föld-2, Föld-3, Föld-4, Föld-5, Föld-10 és Föld-20. Az utolsó két rész kivételével mindegyik one-shot lesz, és más-más rajzolók dolgoznak majd rajta. Közüllük az egyik minden bizonnyal
Frank Quitely lesz, aki a pletykák szerint Shazam világát fogja majd (fantasztikusan) bemutatni. A mini célja elsősorban az, hogy bemutassa a DC Univerzum és a Multiverzum kapcsolatát, emiatt nem a közvetlen kontinuitásban játszódnak majd az események, ahogy a 6 részes
Batman Beyond sem. Egyébként DiDio egy interjújában homályosan fogalmazta meg, hogy
Andy Kubert Batman képregénye nem a kontinuitásban játszódik, tehát valószínűleg ő fogja majd bemutatni a Föld-12 futurisztikus Gotham City sötét sikátorait.
