Erőtlenül 3
Az elején úgy nézett ki, hogy egyfajta "mindenvivő" lesz nálam a sorozat, egész jó hangulatot sikerült teremtenie. De erre a számra már kissé mintha húznák a dolgot. Az alaphelyzettel továbbra sincs semmi gondom, jónak tartom a sztorit, de valami hihetetlen lassan jönnek a lényeges infók, bár lehet, hogy én vagyok türelmetlen.
Ugyanakkor én pozitívumnak is érzem a dolgot, hiszen mennyit "sírunk" néha egy-egy szépen kifejtett történetért, és ezt most fejtegetik rendesen. Tehát jelenleg kissé vegyes bennem a kép, olvasás közben szólt a csikidám, azaz "szeretlek is, meg nem is"
Aztán elvonatkoztattam a dologtól, hogy végre valami fontosabb dolog kiderüljön és simán tudtam élvezni a dolgot, "daredevil" jeleneteiben már átcsapott a dolog egy kegyetlen maffia/bűnözős/dráma jellegbe, ami nagyon jót tett a füzetnek, az ember el is felejtette az alapszituációt. Nem beszélve Peter jeleneteiről. Tehát fontosabb infót nem kaptunk, de a cselekmény rendesen bonyolódott, így nézve már szerintem nagyon jónak mondható a füzet.
A füzet rajzai még mindig nagyon tetszenek, csakúgy, mint az eddigi számokban itt is csak dícsérni tudom a színeket, és karaktereket.
A borító szintén jól sikerült, egyértelmű az utalás. A címfelirat kissé Indiana Jones-szos, de tetszik.
A fordítás/beírás jó lett, szépen szerkesztett mondatok, melyeket gördülékenyen lehetett olvasni. Egyetlen elgépelést találtam csupán, a 16-os oldalon deje lett írva ideje helyett.
Összességében. Továbbra is tetszik a sorozat, bár most már jöhetne valami nagyobb "poén" és nem csak a végére kellene tartogatni. (Arra ott van a doki valódi kiléte, mert úgy érzem, hogy ő is lesz majd valaki)