Egy napon, mikor micimackónak semmi dolga nem akadt,
eszébe jutott, hogy tenni kéne, valami nagyon fontosat
Elment tehát malackához, hogy meglesse mit csinál,
De malackánál éppen akkor senkit nem talált
Így hát elindut hazafelé, miközben sűrűn hullt a hó,
arra gondolt otthon talán akad egy kis ennivaló,
Hogy kimelegedjék ugrándozott, s jó nagyokat lépett,
s a hidegre való tekintettel énekelni kezdett:
refrén...
Ismert erdei körökben az az általános nézet,
Hogy micimackó, mint minden medve szereti a mézet,
és ez nem csak afféle szerény vélemény,
Határozottan állítom, hogy tény, tény, tény..
Ezért mikor hideg van és sűrűn hull a fehér hó,
Kell hogy legyen az almáriumban eltéve ennivaló,
Így aztán ha délidőben micimackó megéhezik,
Megkóstol egy csupor mézet alaposan fenékig..
Refrén...
Micimackó a barátom és gyakran elbeszélgetünk,
Azokról a dolgokról, mit mind a ketten ismerünk
S tanultunk egy verset is s most már kívülről tudom,
Ha hiden van és hull a hó, én mindig ezt dúdolgatom..
REfrén...
Csak a teljesség kedvéért.. igaz régen volt de talán jól emlékszem..