Derűs estét! Esetleg pálinkás jóreggelt, attől függően, hogy mikorra érek a végére.
Komoly lemaradásban voltam, ezért most megint egy már-már idegesítően hosszú hozzászólás jön, sajnálom.
PÉNTEK
A sötét Víz Kalózai 5
Azok a negatívumok, amelyeket majd minden eddig résznél említettem-nevezetesen hogy a történetben komoly törések vannak és hogy a panelek nem a "klasszikus stílusban" és megszokott minőségben követik egymást, mivel többször volt olyan érzésem, hogy valami kimaradt, márpedig képregény készítésnél talán ez az egyik legrosszabb dolog- nos ezek a hibák ebben a részben egyszerűen eltűntek! Valószínű a körmükre nézett valaki,vagy nem tudom, de klasszisokat javult ez a rész az előzőekhez képest. Az események összefüggőek, pedig eddig még nem is futott ennyi szálon a cselekmény-lehet hogy az segített neki?- mégis sikerül egyben tartani a dolgokat. A tempó egyenletes, minden panel azt ábrázolja, amit ábrázolnia kell a tökéletes beleéléshez. Kellően fordulatos karakterfejlődéseket láthatunk, természetesen nem hiszem,hogy Tula elárulja a csapatot, valószínűleg valami személyes leszámolni valója van Bloth-tal és így akarja csapdába csalni és rokoni kapcsolatot sejtek közte és Avagon között, talán ez a kapcsolat tettei mozgatórugója. Az utolsó részre megfelelően felkeltette az érdeklődésemet, bár az előző részek után már lemondtam a sorozatról. Remélem a befejező rész megfelelően nagyszabású lesz.
A magyarítás varázslatos! Zerit mindegyik részben törekedett az érzelmek, a stílus teljes visszaadására, de mindezt még megspékelte egy olyan mondatszerkesztési eljárással, melytől az én szememben-aki szintén szereti kihasználni a magyar nyelv nyújtotta lehetőségeket- még nagyobb tiszteletet vívott ki!
Hogy egy kis negatívumot is mondjak, nem látom értelmét, hogy beletették a sztoriba azt a "géppisztolyt". Nem kellett volna, maradjon meg ez a történet egyfajta sajátságos fantasynak, amely a "középkorban" játszódik egy kis arabos beütéssel.
SzellemirtÓk 3
Szintén egy pompás történet, bár ez a kezdetekben is kimagasló volt. 4 rész alatt megfelelő hangulatot teremt, hogy sokat mosolyogjunk de azért komolyan is vegyük. Ezúttal is sok a szereplők érzelemvilágával foglalkozó rész, talán több is mint az eddigiekben, de ez nem is baj. Nekem például Mike személyisége kifejezetten kidolgozottnak tűnik és igazán tetszik. Nem úgy fogom fel, mint egy sima "rosszfiút", bár a sok-sok tréfa ellenére is nyugodtan "komoly"nak nevezhető történet arra enged következtetni, hogy a végkimenetel tragikus lesz, én azért valamilyen szinten együttérzek vele. Az az első jelenet a leszállópályánál nagyon megfogott. A fordítást és beírást végző Hölgy és Urak is nagyban hozzájárultak, hogy ez a sorozat egész idáig- és valószínűleg a befejezésig- megőrizze azt a sajátos, komikusan komor hangulatát. Persze a tréfát se nélkülözi, a "nagy-cicis" jeleneten nagyon jót nevettem. A leszámolás természetesen itt is az utolsó részre marad, amit már nagyon várok.
Űrszellem 5
A történet zajlik tovább, Bach egyre inkább hőssé válik. A hangsúly most már nem a bosszún van, hanem az életek megmentésén. Ez a változás természetesen várható volt és így legalább még tartalmasabb lesz a befejező rész. Most már amellett hogy a sáskákkal is el kell bánnia, ott van még Temple, meg talán a Harag maradéka. Egy valamit nem értek. Most akkor ki a főnök a bogaraknál? A neve zorak, de több is van belőle? Ezek valami klónok,vagy mi? De van egy fő-Zorak, aki végig a toronyban volt?
Tetszik az a genetikai beivódott gyűlölet, amit a bogarak éreznek az emberek iránt. "hús" meg "vér", ilyen nevekkel illetik őket és a könyörület meg sem fordul a fejükben. Vagy halálra dolgoztatják, vagy megeszik őket. Jól kitalálták ezt a "bogár-népséget" azt meg kell hagyni. Tetszik, hogy a vért továbbra se viszik túlzásba- persze magyarázható ez azzal is,hogy a rovaroknak nincs vérük- de amikor a csonkolt kezet ábrázolták, ott se volt vér. Nagyon helyes. Továbbra is örülök annak hogy ez a sorozat nem a brutalitásról szól. Természetesen itt is az utolsó részre marad az ütközet, már-már kimagaslóan rossz esélyekkel. Az utolsó kép nagyon jól érzékelteti az arányokat.
Thundercats 4
Na ez az első,amelyik sajnos nem vonultatott fel új elemeket még így a célegyenesben sem. Most még kevesebb esemény, már szinte egyből egy nudli kis csetepatéval nyit. Lion-o megfogadja,hogy megmenti a kölköt. Következő kocka: megvagy Mumm-ra, most elkapunk! Kicsit gyorsan ment. A szám alatt végig hangoztatja fennkölt badarságait, már a megszokottnál is gyakrabban. Végülis a párbeszédek 3/4-ét ez az ömlengés teszi ki. Látszik hogy az alkotók is inkább már szabadulni akarnak a sorozattól és inkább gyorsan összedobtak még egy kaptafa részt. Persze a végére egy minden eddiginél nagyobb fenyegetést szúrtak be, ami természetesen ugyanolyan csúfos kudarcot fog vallani(vele együtt az alkotók is a szememben) mint az elődei. Meg ez a múmia féle "látszat vereség" is hülyeség. Gyártja,csak gyártja az alattvalókat, de miért nem képes legyőzni Lion-o-t? A kérdés inkább az: miért nem csillantota meg az író akárcsak egy hangyányit is annak az esélyét, hogy a gonosz győz?
Szerencsére a rajzasztalhoz visszakerült McGuiness és az ő állati pofái és szemet gyönyörködtető erdei hátterei. Ez talán az egyetlen tartós pozitívum, amit ennél a címnél említeni tudok.
Voltron 4
Pompásan halad ez a történet is, nem ért semmi csalódás ebben a részben sem. Tetszett a romantikus rész és hogy a végére halogatják a puszit- mert persze az se maradhat el. Az viszont már kevésbé volt jó, hogy Voltron létrjöttét is az utolsó részre tartogatják, nyugodtan bevethették volna, már csak egy utolsó oldali nagy kép erejéig is. De természetesen ide is kellett feszültség keltés, hogy majd az utolsó részben dőljön el minden. Viszont Keith betegségében nem vagyok tisztában. Mitől van ez egyáltalán? Egyszer csak összeesik és kész. Ez valami gonosz ármánykodás lehet. Bírom, ahogy a "pilóták" megélik az oroszlánok kezelését. Mintha nem is ők irányítanának, hanem valami külső erő, amely viszont tehetetlen lenne nélkülük. Érdekes hogy az alkotó elemek egyből elkezdtek összekapcsolódni, minden előzetes figylemeztetés nélkül. Az ember nem igy képzelne el egy ilyen "beülős robotos" dolgot, ha vele történne. A sikertelen összekapcsolódást viszont tényleg egy kicsit időhúzásnak tartom. Bőven elég lett volna a már felkészült ellenfeleket egymásnak ugrasztásával kezdeni a befejező részt. De ők tudják, remélem azért a harcból is jó sok mindent láthatunk, nem lesz olyan "thundercats"-es küzdelem.
Most vettem csak észre, hogy a készítők között itt is feltűnik Dórika neve, úgy tűnik nagyon kivette a részét a munkából, szinte minden nehezebb grafikai feladatot magára vállalt,ha jól látom.
SZOMBAT
A Sötét Víz Kalózai 6
A befejező rész tartogatott kellemes és kellemetlen élményeket is. Szerencsére megtartotta az előző rész óta jelenlévő többszálú, izgalmas, tökéletesen követhető történet mesélést. Nem történtek egetrengető csodák, de természetesen együttes erővel győzött a jó. Sok sok fordulat után minden kulcs szereplő megmenekült, ki így, ki úgy lépett ki a történetből, vagy éppen csatlakozott ahhoz. Konk brutális halálát egy kicsit erősnek tartottam, de legalább ez is jól jellemzi az Örvényen szolgálok morálját. Legnagyobb sajnálatomra-persze már úgy a harmadik résztől sejthető volt- nagyon sok elvarratlan szál maradt. Az Örvény és kapitánya, valamint csatlósai továbbra is szabadon hajóznak. A kincsek többsége továbbra sincs meg és még távolról sincs teljesítve a küldetés, amiről a végére kiderült, hogy nem kevesebb, mint az egész világ megmentése. Nagyon sok feladat vár még Renre, az biztos.
SzellemirtÓk 4
Ez igen! Kitűnő befejezése egy kitűnő kis történetnek. Nagyon tetszett New York lerohanása és az ötletesnél ötletesebb szellemek hada. Például az a sárga "gerinc" igazán ott volt a szeren,meg a csomó zöld szellem-poloska. Jeeecch! Jól megdolgoztatták a fantáziájukat a rajzolók, legnagyobb örömünkre. Az a poén,hogy csak úgy állnak a ostrom kellős közepén és Peter összeomlik, nagyon bejött. A filmben és a rajzfilmben is általában Peter a kezdeményező, a "csapatkapitány", de ezt a posztot most úgylátszik Egon vette át és egyáltalán nem csinálja rosszul. Nagyon látványos volt, ahogy a támadás egyre inkább a szellemirtók köré vonja a hurkot, mig végül már egy szellem-fallal kerülnek szembe. Ez a halom csapda ötlet is igen látványosra sikerült, bár már már túl tiszta munkát végzett. Hagyhattak volna egy-két megzavarodott szellemet elröppeni, úgy reálisabb lett volna. Természetesen egyből a baj forrásához hajtottak, hiszen mindig azt kell először megsemmisíteni, ez az akció filmek/kpregények egyik alapszabálya. A gonosz monológjait nagyon jól eltaláták a részekben, ismételten dícséretes munkát végzett Szam. Az már az előző részben is feltűnt, hogy azt a kövér kis zöld szellemet bevonták a dologba, bár itt korántsem olyan vicces a fizimiskája,mint a rajzfilmben. Mi is volt a neve?Magyarul talán Trugymó, angolul meg Slime? A végső leszámolást jól intézték, nem maradtak igazán kérdőjelek-leszámítva azt az utalást a "nagyobb erők"-ről. de annak nagyon örülök, hogy előásták a romok alól Mike-ot és nem hagyták hogy az olvasóban megmaradjon,hogy esetleg túlélte, semmi baja és hamarosan visszatér. Az túlságosan Marveles fogás lenne és már a végletekig unalmas. tetszettek a történetet lezáró epilogusok is, Peter dumája szivehölgyénél.
Űrszellem 6
Pompás befejezése a Retro-hét legnagyobb csillagának! Már majdnem megríkatott a befejezés, bár kevés az a történet ami komolyabb érzelmeket váltana ki belőlem.
A sáskák minden erejüket bevetik a végső küzdelembe és a szemük láttára válik a "hús megleckéztetése" saját fejvesztett pusztulásukká. Az a jelenet különösen tetszett amikor a rovarok egy gömbbe zárják. Fujj, elképzeltem, ahogy sáskák borítják a testet,brrr, kirázott tőle a hideg. Amúgy nem tudom, kinek volt már tapasztalata kifejlett imádkozósáskával, de higgyétek el, nagyon szemét kis jószágok. Egyszer egy példány rámugrott és a karmaival felvágta a kezemen a bőrt. Nem viccelek, vérzett meg minden. Egy nyomorult kis rovartól. Ezek tényleg gyűlölhetnek minket!(ez a vége csak poén,de nem tudok mögé vigyort tenni)
Azt az energia csökkenős, hajó eltolós, áram alatt tartós részt egy kicsit nem értettem. Pontosan mit is csinált ott Thaddeus? Feljebb tolta az anyahajót,vagy mi?
Természetesen egy jókora robbanás a végére, hogy a bogarak garantáltan ki legyenek pucolva. Az a megbeszélés azért megmutatja hogy ez a jövőbeli világegyetem se fenékig tejfel. Főleg a Bison figura tetszett!(újabb vigyor)
Az epilogus meg igazán megindító és nagyon szépen zárja le az eseményeket.
Csak az utolsó résznél tűnr fel az az aprócska kis megjegyzés, hogy "Alex Toth emlékére". Azt hiszem,hogy ezzel a művel valóban méltó emléket sikerült állítani az Űrszellem kitalálójának.
Thundercats 5
Na most viszont hidegzuhany ért! Ez..ez nem is tudom mi volt. Befejezés lett volna? Meg kell hogy valljam,egész paneleket ugrottam át,annyira untam már az oroszlánkirály ömlengéseit, mert természetesen erről szólt az egész. Maga a történet lényege, a küzdelem, megszámoltam, 11 darab nagy méretű kockából állt. Ennyi. A képregény többi része csupa szócséplés. És abból is a rosszabbik fajta, mert a felét se értettem. Ki volt az a kenobi meter az elején?!?!"benned van az erő!" na ugyan,menj már! Végig ömlengi az a gőgös majom az egészet, merő öntömjénezés az egész, meg ostoba közhelyek sorozata. Hát ennyire palira veszik az olvasót? És az utolsó tőrdöfés! Hogy a múmia csak szórakozott eddig, de majd...maaajd... Ez a befejezés egy rakás .... volt, már bocsánat.
Voltron 6
Ismét oroszlánok, ám ezúttal sokkal pofásabb kivitelben. Lehet hogy itt is csak pár kocka volt a leszámolás, de az a pár kocka tizszer látványosabb és százszor több esemény váltotta ki. Érdekes volt látni, ahogy az elesett(nek hitt) hercegnő Sven helyére lép. Ez most ideiglenes, vagy ő a "gyári" kék pilóta? majd a rajzfilmből megtudom. De azért nekem jobban tetszett elesett kis hercegnőként, aki megtalálta álmai pasiját. Amúgy erre a kis romantikára hagyhattak volna még egy oldalt, nagyon szívesen megnéztem volna egy puszit(vigyor) De azért így se rossz és ne feledjük, hogy ott van a végén, hogy vége az ELSŐ sorozatnak.
Ismét szembetűnően jók voltak a dumák, kellően menő stílusban kerültek tálalásra, hála és köszönet Micho-nak.
Nos a képregényekről nagyvonalakban ennyit. Még holnap jelentkezem egy összefoglaló szerűséggel, hogy melyik volt az általános kedvenc, meg melyiket tüntetném el a süllyesztőben örökre, meg sok-sok köszönetnyilvánítás. És persze a rajzfilmről is írok pár sort, már letöltöttem, de még nem volt időm megnézni.
Holnap jelentkezem
