Nos. Végre eleget tehetek egy adósságomnak, mivel betegség miatt hála az égnek nincs suli.
Elolvastam simét a Holló klasszikust. Két szó: számomra zseniális. Egy igazán művészi, értékes, lenyűgöző alkotás...több, mint egy képregény. Ajánlom mindenkinek, akit csak egy kicsit is érdekel a művészet, és egy ilyen képregényt kell megmutatni azoknak is, akik azt hiszik ez gyerekes, vagy értéktelen. Olyan hihetetlen nyomasztó hangulata van, hogy néha fojtogatja az embert. Amikor először olvastam, először zavart, hogy fekete fehér, de 5-6 oldal után teljesen megszoktam...jobb így mint színesben. Ez is csak fokozza a sötét, komor hangulatot. a történet nem egy bonyolult része, viszont érdekesen "darabosan" van tálalva az egész, szóval egyáltalán nem egyhangú. A különleges versek, idézetek meg elgondolkodtatóak, ez tényleg egy olyan mű, hogy nemcsak nekiülök, és elolvasom, hanem gondolkodom rajta, eltöpreng az ember, miközben olvassa. A dolog igazán megrázó része, hogy O'Barr a saját tragédiájából írta ezt a művet, mely úgy gondolom méltó egy ilyen fájdalmas történethez. A Holló által megjelenített sötét, kegyetlen világ tökéletesen leelplezi, sajnos, társadalmunk undorító férgeit. Amikor először olvastam, kezdetben az gondoltam, hogy Eric értelmetlen gyilkolászást végez, hogy neki erkölcsileg jobbank kéne lenni ettől...de ahogy haladtam előre egyre jobban megerősödött bennem az, hogy ezek megérdemlik. Kegyetlen, nyers, fájdalmas mű ez, nem is tudom mit mondhatnék róla. Nehéz teljesen megérteni, nekem sem sikerült, de mindenkinek érdemes elolvasni.
Ezútan is óriási köszönet avmannak Zének és a többieknek. A honosítás méltő ehhez a képregényhez.
(Ja és az ajánlóban lévő idézet...az mai napig az egyik kedvencem )
