Sziasztok, Üdv Mindenkinek!
Előzetesben csak annyi, hogy nem vagyok valami rutinos fórumozó!
Most is csak remélem, hogy jó helyre illesztem hozzászólásomat?!
Na, szóval a lényeg, hogy az "Aleister Arcane" mini sorozat amiről szeretnék pár keresetlen, lelkendező mondatot megosztani.
Régebben szerettem a horrort illetve a műfajt, de aztán kissé eltávolodtam tőle.......aztán, mivel rossz idő van, karácsony előtt vagyunk, itthon még mindenki aludt, gondoltam kedvezek magamnak, és olvasok egy kis képregényt így reggeli előtt.
Kerestem valami, ami nem szokványos kalandregényszerű, szuperhősös, világmegmentős, "énvagyokalegjobb" ésatöbbi, ésatöbbi képregényt.
Így találtam rá a Hálódarkon erre a képregényre, ami teljesen megfogott, mind a rajz stílusával (vagy inkább festészetével, hm?!), mind a történetével illetve annak a felépítésével, és a végkifejlettel.
Igazából rájöttem, hogy nekem az ilyen vagy ehhez hasonló rövid, kifejező (képi-, és történet világára gondolok) sorozatok jönnek be, amelyek egyben szórakoztatnak és kikapcsolnak, és mondanivalójuk is csak éppen annyi, hogy ne induljon el szürkeállományunk a filozofálgatás irányába.
Röviden ennyit szerettem volna leírni.
Úgyhogy ajánlom mindenkinek aki szereti a "nem szokványos", de jó történeteket, klassz képi világgal! ;-) (y)
