FO3-nál ez nem egészen így van. Ott egyszerűen muszáj az első pillanattól gründolni legalább 16-osig, mert az alatt egyszerűen ha öt kilométerre távolodsz Megatontól vagy ha be merészelsz menni DC-be, szinte garantált, hogy kicsinálnak. Ugyanakkor meg 21-estől olyan ellenfelek aktiválódnak mindenfelé, amiknál szándékosan megkerülték a játék szabályait, és túltápolták őket. A másik oldal meg, hogy ha egyszer kiismered a kiegészítőket, hatos-nyolcas szinten is az ottani über felszereléssel megállíthatatlanná válsz - egészen a 21-es szinttől nem egyszer csoportosan felbukkanó ellenfelekig, akiknél nem lesz ritka a 4-5000 HP sem (szemben az alapjáték legdurvább bossainak 2000 HP-jával...).
Ezért szoktam rá arra, hogy egyrészt 18-as szint után konzollal levonok félmillió XP-t, amivel gyakorlatilag megakadályozom a szintlépést, plusz átmegyek nindzsába, és csak azokat az ellenfeleket nyírom ki, akiket muszáj (vagy akiknél kényelmesebb, ha kitakarítok egy helyet, mert teszem azt nincs semmi kedvem állandóan végiglopakodni egy barlangon, csak hogy eljussak egy jó kereskedőig).
Meg mondjuk másra is rászoktam a konzollal, például az igencsak időrabló és unalmas sétálgatások átugrására, de ez már más kérdés. Ez a hülyeség sajna visszatérő bajom a Bethesda játékainál, a Morrowindet ezért nem vittem végig soha, nem volt idegzetem felkutatni a hétmérföldes csizmát vagy elszenvedni magam a teleportvarázslat megtanulásáig.