Minden iskolában mások az óraszámok. Főleg, majd sok fog függni attól, hogy hova mész továbbtanulni később. Nekem középiskolában volt olyan, hogy egy nap kilenc órám volt. Nulladikban kezdtem, és a nyolcadikban végeztem. De volt olyan is, amikor egy nap csak öt órám volt. Valamint sokszor az is sokat számít, hogy mi az utolsó óra. Nekünk sokszor volt olyan, hogy tesi volt az utolsó vagy az utolsó előtti óránk. Ha az utolsó volt, akkor mindig megbeszéltük a tanárral, hogy elmehessünk. Neki is jobb volt így, mert hamarabb végzett ő is. Ha utolsó előtti volt, és az utolsó óránk valami más volt, akkor megkérdeztük azt a tanárt, hogy nem-e szabad neki az az óra, és akkor tesi helyett megtartottuk azt az órát, így egy órával hamarabb végeztünk. Mi szerencsések voltunk, elég sokat tudtunk variálni az órarendünkkel. Negyedikben például sokszor volt olyan, hogy az utolsó három óránk szakmai volt, és olyankor azt csináltuk, hogy összevontuk a három órát, tehát nem tartottunk szünetet, így majd egy órával hamarabb végeztünk.
Viszont azt tanuljátok meg, hogy addig kell tanulni, amíg az iskolában van az ember. Sok gyereknek elmondják ezt a szülei, amire a gyerek mindig csak legyint, de igazuk van. Később munkahely mellett sokkal nehezebb lesz majd tanulni. Én a mai napig járok különböző képzésekre, és rengeteget szív az ember azzal, hogy ezt összeegyeztesse a munkarendjével. Valamint ezekért már mind fizetni kell, nem kevés pénzt.
