Letudva az Űrdongó spinoff, a robot karaktereket legalább nem szabták át olyan drasztikusan, mint a korábbi filmeknél. Egyedül Kibertron Szajbertronnak nevezésével nem vagyok még kibékülve. De jó volt Üstököst és Sokkolót a klasszikus alakjában látni 
Vicces, nekem is ma sikerült megnéznem. És azt kell mondjam, nagyon elégedett vagyok vele. Ha ez nem a széria utólag leforgatott 0. epizódja lenne, még tapsikolnék is örömömben - várjunk, az megvolt... Annyira jó volt végre eredeti alakjukban látni a vásznon a karaktereket - Racsni, Acélfej, Arszi, Sziklaugró, Kerék, Izmos, Sokkoló, Fülelő, Romboló, stb... estig sorolhatnám -, nem csak küllemileg, de színezetileg is helytálló dizájnban. Határozottan jót tett a filmnek, hogy a kreatív oldalától távol tartották Bayt.
Noha tény, hogy a történet nem túl komplikált, itt lőjetek agyon, ha ennek ellenére nem volt sokkal árnyaltabb, mint az előző öt film együttesen. Tény az is, hogy a történet gyakorlatilag
egy E.T. koppintás, de az, hogy a kertvárosban nem robbant fel hárompercenként egy-egy kicseszett kertitörpe, valahogy nagyon megnyugtatta a lelkivilágomat. Ami külön tiszteletet érdemel, hogy az emberek itt emberek voltak, nem igazán tudtak labdába rúgni, de basszus, szerintem ez így helyes, ha szembekerülünk egy intergalaktikus háborút vívó idegen fajjal, ne az ember tegyen már pontot az ügy végére. Ez nem a Marvel univerzum és nem is a DC. Az emberi szereplőket ráadásul sikerült szerethetően tálalni: mind furán indulnak, de egyik sem annyira ordenáré mód nevetségesen irreális, mint a Witwicky-klán, sőt a legtöbbjük igencsak elfogadható karakterívet kapott - főleg Charlie. Az ahogy felvázolják, hogyan sikerül Dongóval átsegíteniük egymást a saját traumájukon nagyon rendben volt. Valahogy még a Simmons ügynök felé megeresztett kikacsintás is a helyén volt, meg sem próbálták annak a csetlő-botló idiótának ábrázolni, akivé "később" lett.
Shatter és Dropkick - Istenem add, hogy egy ideig ne kelljen nekik nevet adnom! - , a két álca triplaváltó karaktere is rendben volt és kimondottan élveztem, hogy végre előkerült egy álca a vásznon, aki használta a processzorait és ármánykodott is, nem csak zúzott agyatlanul, mint a Bay-éra alatt nagyjából az összes álca...
Ha pedig már szóba hoztam a csatát. Imádtam, hogy a harci jelenetek követhetőek voltak. Végre nem egyendizájnolt álca drónokkal pofozzák bucira egymást a karakterek, követhetetlen snittek és szerte szét ollózott harci káosz közepette, hogy a végén csak onnan tudjuk biztosan, ha elpatkolt valaki, hogy nem áll ott a többiek között a vége főcím előtti macsó pózoláskor...
Ami számomra fura volt, hogy míg sok ponton igyekszik megtámogatni az első filmet, legalább annyi ponton véltem ellentmondásokat felfedezni. Bár az is igaz, hogyha ezt alapul véve csinálnának egy teljes rebootot, én csak azon tűnődnék el, hogy mennyi popcornnal üljek be a filmre...
Egy a lényeg, minden hibája ellenére remek kis film lett, ami iszonyat szórakoztató és végig áradni éreztem belőle azt az atmoszférát, amiért a Transformerst annak idején megszerettem. Aki neadj isten még nem nézte meg, szerintem pótolja, mert ezúttal tényleg egy jó filmet kap a pénzéért és nem egy olyan zagyvaságot, mint Bay utolsó f@szsága volt pár éve.
