Ami engem illet, szerintem McCarthy nem olyan rossz író, csak három alapvető hibát követett el, ami miatt nekem nem jött be az AHM. Először, hogy figyelmen kívül hagyta a Furman által megreformált univerzumot - például kidobta a fázisokra bontott megszállást, amire az egész újrázás épült -; másodszor, hogy sok karakternél indokolatlan jellemváltozásokat eszközölt - Megatron esetében eleinte azon járt az eszem, hogy mikor bukik már ki, hogy ez csak valami Machináció-féle utánzat -; harmadszor pedig, és szerintem ez a legkomolyabb negatívum, hogy indokolatlanul hosszúra nyújtotta az AHM-et - fele ennyi számban pörgősebb lett volna, és alighanem nagyobbat üt a cselekmény. Ugyanakkor a javára kell írni, hogy képbe hozott egy-két érdekes mellékszereplőt, mint az ex-álca Driftet, és parancsot megtagadó Villámcsapást. Drift esetében szerintem egész jó munkát végzett, még ha nem is lehet eget rengetően eredetinek mondani a figurát, akkor is jó az összkép, amit pedig a négy részes eredetsztorijával letett az asztalra szerintem önmagában is elég jó - különösen, hogy ezt azóta kicsit ki is bontották a v2 folytatásában - Milne rajzai pedig állati sokat adnak a Kibertron lovagjai és a magányos ronin történetéhez. Én jobban sikerültnek éreztem, mint az AHM-et.
Costa legnagyobb hibája az, hogy a történetei híján vannak az eredetiségnek. Sok sztoriszálnál volt olyan érzésem, hogy ezt már ellőtték máshol. Például az egész Égfigyelő-Autobot paktum ilyen, és egy szó jut róla az eszembe: NEST. És ha belegondolunk az is, csak a G1 keretei közé átültetve. Costa receptje - egy kicsi innen, egy kicsi onnan - sajnos csak a konyhában működik jól... Ennek ellenére ledaráljuk és azután jöhetnek majd az újabb, frissebb történetek.