a további válogatás függvénye pedig leginkább a fórumos visszajelzések. emlékeim szerint nagyságrendekkel többen voltak kíváncsiak a SpiderTom-on kikerült Pók-honosításokra, de ők itt nem tették tiszteletüket, sőt, ahogy láttam, onnan is eltünedeztek az emberek, miután már nincs több képregény...
Hát igen, a kemény mag megmaradt, az időszakos résztvevők, vagy a csak ritkán fórumozók meg szépen lemorzsolódtak. De mi kitartunk...amúgy időhiányban is sokak szenvednek szerintem. Pölö nekem is irodalom fogalmazést kéne írni Babits-ról, ahelyett, hogy itt fórumozok.
neked viszont örülünk, hogy kitartó olvasó vagy
Ohh... Én is örülök.
Na és akkor az értékelés: először is, a rajz sem volt valami fenomenális, már az akkoriakhoz sem, a festés pedig inkább vízfestékre hasonlít erősen. Viszont két dolog mindenért kárpótol, ami továbbra is nagy szívfájdalmam, a mostani(főleg Újvilág) képregényeknél: a narrátor szöveg és a gondolatok, szinte minden jelentősebb szereplőnél! Én nem éreztem szájbarágósnak, jó volt, hogy írták, hogy az egy koszos épület, mert a rajzból nem vettem ki
A hangulat nosztalgia ezerrel, és Fanatic-hoz hasonlóan ez a kis aranyosabb póki volt. Nem tudott mindent megakadályozni és főleg ott éreztem ezt, amikor ő ilyesztette meg a csúny gettós bácsit, és letért a hídról. na az már megmosolyogtató volt.
Viszont érdekes volt az elején az is, ahogy a régi szép időkhöz méltóan a gettófighterek rácsodálkoznak Pókira, aztán meg szépen rátámadnak. Jó pont.
Köszönet a beírásért, fordításért stb....és várjuk a szimbiótás részeket!
