Számítottam, hogy lesz valami globális rejtéllyel egybekötött eredet történet, erre kaptunk egy egyszerű, szinte hétköznapinak mondható "kiszállást és rendőri intézkedést" ami egy gigantikus egyszemélyes (na jó két személyes) mészárlásba megy át.
Nem sok 2000AD-t olvastál, ha nem tévedek, ugye?
Dredd a képregényekben sem az eredetsztorijával debütált, arra 30 évet kellett várniuk a rajongóknak. Nem mintha olyan nagy szükség lett volna rá, a koncepció annyira zseniálisan passzol a strip formátumhoz és annak iteratív természetéhez, hogy abszolút nincs rászorulva az "egész füzetes" sorozatok által használt formulákra.
Éppen ezért a Dredd az egyik valaha készült legauntetikusabb, ezzel együtt legjobban kivitelezett képregényes filmadaptáció, még úgyis, hogy nem egy konkrét 2000AD sztorit vitt vászonra. Pont. Ha valaki képtelen ezt értékelni, az egyéni szociális probléma, nem pedig a filmmé (no offense).
Annak pedig, aki többre értékeli a Stallonés verziót, csak annyit tudok mondani, hogy meg is érdemli Armand Assantéstól, Rob Schneidererstől, mindenestül. Ezt sem feltétlenül sértésnek szánom, csak szerintem megérne egy próbát az ilyetén értékítéletek felülvizsgálata olyan infók tudatában, mint például a karakter és világának kitalálója (John Wagner) lassan 20 éve kénytelen mentegetőzni rajongók előtt a film miatt.