HálóZsák fórumok > OFF topik
Filmek, zenék
talgaby:
Végülis, ha ennyire konzervatívan nézed a műfajt, akkor megértem, hogy miért nem tetszik. Az érveid jogosak és érthetőek. Csak, mint mondtam, egy teljesen nyugati élőszereplős filmnél akkor se nagyon fognak ennél továbbmenni. Az általad említett kritériumoknak akkor inkább már az Animátrix Új Reneszánsz c. 2 részes története felel meg, annak is főképp az eleje, a háború kirobbanásának okai (bár az se teljesen).
avman:
--- Idézetet írta: talgaby ---a Mátrix volt az, ami az utóbbi években legjobban megközelítette ezt a fogalmat, és ennél jobban nyugati film szerintem nem is fogja. A Mátrixot többnyire cyberpunkkként szokás emlegetni és én is hajlandó vagyok ebbe sorolni.
--- Idézet vége ---
a mátrix a közelében sem járt az alap vagy klasszikus cyberpunk fogalmához (vagy archetípusához). inkább cy-fi -nak nevezném, ha címkéket akarnék osztogatni. az én romantikus konzervatív felfogásomban a cybertér és az MI megjelenése nem egyenlő a cyberpunkkal, melynek 3 kőkemény alappilére (szentháromsága) a posztindusztrializmus, a poszthumanizmus és a posztnacionalizmus. bár a dehumanizáció, mint elidegenítő tényező bőven jelen van, és nem csak azzal a közhellyel, hogy gépek irányítanak. nemzetek sincsenek már. de akkor is inkább egy posztapokaliptikus sci-fi némi antiutópiával fűszerezve, valami asimovi robotizáción elindulva (ezen a vonalon a teminátort is cp-nek lehetne nevezni, pedig nem az), ami felvesz egy kelléktárat, de az egész nem más, mint egy felszínes skicc.
számomra a cyberpunk egy antiutópisztikus, lerohadt, koszlott, agyonszennyezett kapitalista világ a maga rothadó fogyasztói társadalmával, idióta középréteggel, cápaszemléletű céges vezetőkkel. egy nagyvárosi dzsungel, ahol hús-vér, elidegenedett konzolcowboyok és utcai szamurájok céges és kormányzati ügynökökkel, bérgyilkosokkal bóklásznak látszat- és árnyékkormányok, zaibatsuk szolgálatában. olyan érdekellentétek feszülnek egymásnak mind a virtuális, mind a valódi térben, melyeket egyzserű földi halandó már régen nem ért és nem lát át. az alap gibsoni cp. de a mátrix a nem alap megközelítésbe is csak erőteljes, elnéző tuszkolással fér bele.
Sepi:
--- Idézetet írta: talgaby ---A 2.-3. résznél egyetértek ezzel a kritikával, de az elsőnél nem. A folytatásokból is inkább maradok annál, hogy a legvégét szúrták el eléggé.
--- Idézet vége ---
Az első rész valóban jó volt, viszont a folytatásnál osztom a véleményeteket. A végén ez a messiás-effektus elvette az ember szájából a jó ízt, ha szabad ilyen hasonlattal élnem.
talgaby:
--- Idézet ---nem minden film szájberpánk, amelyben felizzik a szájbertér hideg virtuális fénye.
--- Idézet vége ---
Ezzel egyetértek, de a Mátrix volt az, ami az utóbbi években legjobban megközelítette ezt a fogalmat, és ennél jobban nyugati film szerintem nem is fogja. Hogy egyes műfajokba mi tartozik, az általában egyénfüggő, hogy ő mit hajlandó odarakni. A Mátrixot többnyire cyberpunkkként szokás emlegetni és én is hajlandó vagyok ebbe sorolni.
--- Idézet ---a mátrix önnön maga hájpjába fúló katyvasz.
--- Idézet vége ---
A 2.-3. résznél egyetértek ezzel a kritikával, de az elsőnél nem. A folytatásokból is inkább maradok annál, hogy a legvégét szúrták el eléggé.
avman:
--- Idézetet írta: talgaby ---A Mátrix sikere annak köszönhető, hogy Larry és Andy Wachowski felismerték, a közönség ismét képes lenne befogadni egy kőkemény cyberpunk-stílusú filmet, amire a Johnny Mnemnomic óta nem volt példa Hollywoodban. (...) Maszlagnak nem nevezném, mert az első-második (főleg a második) részben elég kemény filozofálgatás volt, ezt nagyon ügyesen sikerült átvenni a japánoktól. Pont ez fogott meg igazán azokban a részekben és ennek hiánya miatt nem tetszik a Forradalmak.
--- Idézet vége ---
nem minden film szájberpánk, amelyben felizzik a szájbertér hideg virtuális fénye. a J.M. az volt. bukás is lett (nem is érdemtelenül), és talán örökre elvette hálivúd kedvét, hogy megpróbáljon valódi cp-t filmre vinni. pedig a forgatókönyvet saját novellájából maga Gibson írta. ki mit szúrt el? ki tudja. hálistennek keleten azért születtek, születnek próbálkozások.
és jól mondád, filozofálgatás, nem filozófia. azért mert előkaparnak névmegfeleléseket és mitológiai párhuzamokat (divatos szóval élve akár mémeknek is nevezhetnénk a megfelelőségeket), mert kiforgatják az idea- tant, valamint előkaparják a baudrillardi szimulakrumot, a fából vaskarikát (najó, ezen mondjuk el lehet csámcsogni jól, mert az alapfelvetés már a gits-ben is helyet kap meg a blade runnerben). az egészet kicsit nyakonöntik valami keleti miszticizmust árasztó zen-buddhista izével (mátrix avagy motorápolás művészete) és a posztmodernitás alappillérével, az intertextualitással (jobban mondva annak képi megfelelősjével).
a mátrix leginkább egy olyan randira hasonlított, amikor megismersz egy kedves, helyes lányt. kicsit sztereotíp szőke, de az élet ugye remény... (ez az első rész), aztán jön az első randi (második rész) és kiderül az, amit egyébként is sejtettél, hogy egy sekélyes, sznob, közhelyekben gondolkodó nárcisztikus p*csa. a mátrix önnön maga hájpjába fúló katyvasz. ennyi erővel Bartha Zsoltra is ráadhatnánk egy sötét napszemüveget reverándával, átkeresztelhetnénk Salamonra, hogy aztán egy hátsó körívessel lassításban rúgja le Klaudia Sába fejét
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése