... semmilyen más fórumon, ahol posztolok, nem szempont...
Ezen jót röhögtem, beugrott a Csengetett Mylord? egyik klasszikus párbeszéde, ami kb így hangzik:
Lord Meldrum: "Ilyen huzat van idefent?" (a cselédszálláson)
Stokes: "Bizony, uram. Idefent már más szelek fújdogálnak."
Gyerekbarát, nem gyerekbarát...sok hűhó semmiért. A Penge csont nélkül mainstream volt 99-ben, a nézők fele kisgyerek volt a moziban. Bírom, hogy mindenki olyan marha érzékeny lett az utóbbi 5-10 évben, meg a gyerekek ne lássák ezt, vagy azt. A gyerekek a neten, a fészbukon, meg a többi oldalon azt látnak, amit akarnak. Meg amit az osztálytársak egymásnak küldözgetnek. Őszintén aggódom az általános sulisokért, a fiatalok többségének szerintem egy többszörösen összetett mondat korrekt leírása már nem menne. Tudom, hogy van bennem egy erőteljes múltba révedő oldal, meg nem akarom elsütni a "régen minden jobb volt" kártyát (ahogy a fekák a nonstop rasszizmus aduászt) de kénytelen vagyok. A filmekben meg látvány, besorolás, hype az van, de épkézláb forgatókönyv, színészgárda már annál kevésbé. Ryan Raynolds-tól meg Scarlett Johansson-tól már a falra tudnék mászni. Komolyan úgy vagyok velük, mint pár éve bekapcsoltam a tévét és végtelenítve Szabó Győző, Liptay Klaudia, meg Gáspár Győző idétlenkedését adták. Na, szerencsére már kissé lecsengtek ezek a nevek, van viszont "értelmiségi" utánpótlás bőven.
De a rádióval is így vagyok. Bochkor Gábor híres szerénységéhez és simulékony modorához nem kell kommentár.