Végül kisebb nagyobb kihagyások után sikerült elolvasnom a Word of Warcraft eddigi részeit, és akkor most írnék róla egy rövid értékelést.
Szóval szerintem maga a történet jó, csak a rajzok kicsit érdekesek. Nem olyan rosszak csak néhány helyen nem igazán lehet kivenni, hogy mi is történik éppen.
A történet szerintem jó. Az elejét remekül felépítették egy ember, aki nem emlékszik, hogy ki is ő. Egy éjelf druida, és egy vérelf. És akkor itt kérdezném meg, hogy vannak-e még az elfeknek további fajtái. Eddig van éj nemes, és vérelf. Látom az elfeknek voltak nézeteltéréseik egymás közt.
A folytatás is jó volt, csak szerintem az arénaharcokból lehetettt volna egy kicsit több is. Véleményem szerint túl gyorsan jutottak el a főszereplők az utolsó párviadalra. Itt még azt hittem, hogy Lo'gosh egy királyi testőr volt vagy valami hasonló.
Ezután jött az amire nem számítottam. Első meglepetés az volt, hogy Rehgar eladta Valeerat. A másik pedig: azt tudtam, hogy Lo'gosh-ék meg fognak szökni, de arra nem gondoltam volna, hogy Rehgar szinte segített nekik, azáltal, hogy nem nagyon üldözte őket. Más ilyenkor mindent megtesz, hogy megölje azokat akik megszöktek tőle. Mondjuk örültem is neki, mert eléggé megkedveltem Rehgart, és nem szerettem volna ha meghal.
Az ezutáni rész az egy kicsit zavaros volt számomra, de ahogy kivettem Broll valahogyan kötődöt ahhoz a bálványhoz, és az őrjítette meg néha. Bár ebben nem vagyok biztos. És külön örültem annak, hogy feltűnt Szellőszó Tyrande, és Viharhozó Malfurion, igaz Malfurion nevét csak megemlítették.
És végül kiderült, hogy Lo'gosh ki is volt valójában. Mint mondtam én valami testőrnek gondoltam volna, esetleg lovagnak, de királynak... Egy királyhoz képest elég jól forgatja a kardot.
Valeera pedig szépen elintézte az orgyilkost, és újra együtt lettek.
A Nagáknak szintúgy örültem, csak be kell, hogy valljam, én nem így képzeltem el őket. Meg még az volt az érdekes, hogy azt a nagy kék tengeri szörnyet Lo'gosh úgy győzte le, hogy beledobott egy kardot, vagy tőrt. Nem azért de egy ekkora szörnyet nem igazán szokott leteríteni, egy kard.
Hát ennyi lenne a véleményem erről. Mindent összevetve jó képregény csak van egy két dolog amit nem igazán értek, hogy ez hogyan lehet. Ettől függetlenül várom a folytatást vasárnap.
És köszönöm Aladaionnak és Beigli 69-nek ezt a hét képregényt.