HálóZsák fórumok > Pozitív/Negatív vélemények
Fantasy képregények
Shegorath:
Már jellemzőek lettek a különféle játék/film-könyv adaptációk... és nem szeretem őket. Képesek megölni mindenféle felépített reputációt egy pillanat alatt, pusztán a profitért. Csak egy példa: Warcraft szerepjáték (asztali). Képesek voltak EGY AZ EGYBEN (!!!) lemásolni a Dungeons and Dragons rendszerét. Felháborítóan ugyanazok a szabályok, a leírások... a Blizzard mindig híres volt a koppintásairól, de ez örökre megutáltatta őket velem.
Igaz van kivétel: olvastam egy Starcraft könyvet (Pengék királynője). Na az ott volt a szeren. Jó volt a hangulata, az író képes volt fenntartani a feszültséget és még illeszkedett is a világba, úgy, hogy még hozzá is tett. Az ilyen próbálkozásokat kéne támogatni, mert ezekben tényleg van élvezhető tartalom. Azt leszámítva még nem találkoztam jó könyvvel, amit filmből/játékból készítettek volna.
Egyik nap láttam a Dawn of Warból készült könyvet az Alexandrában, nem tudom milyen, féltem megvenni. Olvasta valaki?
Aldarion:
Ha nem tévedek Knaaktól a Halálszárnyt olvashatod, legalábbis valószínűnek tartom, mert annak kapcsán volt hasonló érzésem amikor olvastam. De érdemes elolvasni, mert az Ősök háborúja trilógia (Végtelen forrás; Démonlélek; Meghasadt föld) - szintén Knaak - eme történet szereplői közül többet is felvonultat, a főszerep ismét Róniné és Krázusé lesz majd, de annak viszont meglesz a Warcraftos hangulata. Az a történek rendesen meg lesz spékelve epikus csatákkal, és ismertebb karakterekkel - pl: Szellőszó Tiranda; Malfurion; Cenarius; Illidan... Én annó azt mondtam, hogy megérte végig olvasni az előzményt is azért a három könyvért... Talán az eddigi legeslegjobb Warcraft történetet adta az olvasók kezébe a szerző.
De ha már a félresikerül, hangulatmentes regényeknél tartunk... Amit a Warcraft sorozatból nem ajánlok elolvasásra - sem neked, sem másnak - az a Gyűlölet kora. DeCandido rettenetesen alul múlta önön magát. Az egész sztoriban semmi igazi hangulat nincs, csak gyepálják egymást a karakterek, na meg próbálnak háborút szítani a Horda és a Szövetség között... Elképesztően gyenge. Miután olvastam igencsak meglepődtem, mert kiderült, hogy a fickó amúgy, ha megerőlteti magát, még egész tűrhető (szódával elmegy kategóriás) regényt is tud írni. Lásd Starcraft Ghost - Nova, ami szintén az ő munkája. Az se egy nagy durranás, de határozottan jobb, mint a fent említett fércmű...
Shegorath:
Szegény fórumozók, akik nem olvasták ezeket a könyveket! 1, kimaradtak a jóból 2, fogalmuk sincs, hogy mit beszélünk. Nade ezért vagyunk itt
Ha már fantasy... elkezdtem olvasni a Warcraft könyveket (Richard A. Knaack). Jesszusom, valószínűleg el is fogom olvasni őket, mert nincs más, de ennyire összedobott első ötven oldalt még nem láttam. Az író küzd, hogy emlékezetes karaktereket és mély, drámai szituációkat alkosson pár oldalon belül! Ez esetleg egy képregényen belül megpróbálható (a korlátok egészen mások), de egy könyvben hanyagolni kéne. Mondjuk nekem a Warcraft képregény nem jött be, annyira messze áll a W hangulatától, bár képiekben ott van a szeren (minél kevesebbet takaró vastangán azonban még mindig koszorúérgörcsöt kapok). A magyarított nevek meg mindig gagyin hangzanak
Azért ne szidjak mindig, kellemes nézegetnivaló volt, igazi időmúlattató.
Aldarion:
Ha már lökött varázslók, akkor csak Harpellék... A Robillard vs. Harkle párbaj A hajnal ösvényében mindent vitt... Az a família a legelmebetegebb banda az irodalomtörténetben. De talán a leggyilkosabb mégis a lökött varázsló találalkozása a törpével. Mint Bidderboo Harpel, a "vérfarkas" és a Zsigerontók esete A sötétség ostromában... Mennyit röhögtem Pwent reakcióján az ex-kutya varázsló harcmodorával kapcsolatban...
Shegorath:
Jogos!
A törpék mindenhol szórakoztatóak: GyK, Drizzt könyvek, Shadowrun sztorik! A tipikus alkoholista-bunkó-agresszív jellemek könnyen fel tudnak oldani egy sztorit... velük már csak a szórakozott varázslók vehetik fel a versenyt, főleg, mikor egymás között versengenek, ki hogy tudja a lehető legfuráb módon elpusztítani közös ellenségeiket (pl: Robillard).
És igen, kár, hogy úgy értek véget, ahogy, nem tudtam, hogy a kiadó miatt történt, bár ezen nincs mit csodálni: nem éppen egy széles olvasói réteget megcélzó sorozat. Azért Dracoval sikerült egy megfelelően sokkoló hangnemet adnia az utolsó kötetnek.
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése