HálóZsák fórumok > Hazai és külföldi megjelenések
*Marvel és DC SPOILER-sörözö*
boonty:
--- Idézetet írta: talgaby - 2011. Szeptember 01., 08:04:01 ---Negyed éve erről szól legalább egy bekezdés a rovatomban és Lénárd Laci egy egész cikket íratott velem a heti5képregény blogra. Szóval lehet tájékozódni. :)
--- Idézet vége ---
sry még csak most kerültem bele jobban ebbe a képregényes témába... :)
talgaby:
Erről a kérdésről egy egész diplomamunkát, sőt, talán egy komplett disszertációt is lehetne írni. Valószínűleg ahány embert kérdezel, annyiféle válasz lesz. De az biztos, hogy a két kiadó fiktív univerzumának alapjainál indul az egész.
A helyzet az, ugyanis, hogy a két világ két alapvetően különböző elvre épül. A DC leginkább keresztény jellegű világot épít fel, és itt nem arra gondolok elsősorban, hogy a keresztény Isten jelentős szerepet játszik az egész világ életében és hogy rengeteg egyértelműen keresztény vallási motívum van benne, hanem a világfelfogásukra, arra, hogy mindent valami idealizált, néha már allegorikus valaminek állítanak be. Ezért is olyan fontos a DC univerzumán belül a Superman-Batman-Wonder Woman hármas, akikről a legkevésbé sem lehet elmondani, hogy a realitáshoz közel álló karakterek. Inkább tekinthetőek eszmék megtestesüléseinek. És ez jellemező az egész DC-re.
Plusz hozzájön náluk, hogy a világuk, bár a Földön játszódik, mégis egy fiktív, fantasy-szerű valami. Az USA tele van nem létező városokkal, a bolygó pedig kitalált államokkal. A politikai színtérnek köze sincs a mi világunkéhoz, ráadásul a mágia és a fejlett technológia egyszerre teremt fantasys és sci-fis elemeket, amik egyszerre léteznek azzal, amit mi a saját valóságunkként ismerünk. Az egész egyszerűen túl meseszerű. És amúgy pont ezt szeretik benne a rajongói, ám ez az, ami nem tetszik a tömegeknek. Különösen mostanság.
Mert hát manapság a szórakoztatóiparban mi van? Minden reális lesz. Még a fantasy és a sci-fi is. A vámpírok középiskolás lányokat hajkurászó emók, nem pedig egy misztikus átok folytán életre kelt, saját, különálló kultúrával és erkölccsel rendelkező faj. A boszorkányok hétköznapi nők, akik nem mellékesen természetfeletti hatalommal bírnak, ám attól még teljesen köznapi gondok töltik ki az életük nagyját. És ezt hosszan lehetne sorolni.
És itt jön be a Marvel, és a sikere is a hetvenes évektől. A Marvel világa zsidó gyökerű, ami nem csoda, hisz gyakorlatilag mind a mai napig többnyire zsidó alkotók gondozzák. A gondolkodásmód is pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapú, földhözragadtabb. A hőseik egyszerű emberek, alapvető alapjellemekkel, vagy legalábbis olyanokkal, amiket az átlagolvasó alapjellemnek tekint. És nem csak Pókember ilyen, még a 360-as IQ-jú Reed Richards is valahol csak egy nagyon okos szórakozott professzor, mintsem egy valóságból kiszakadt, mentálisan a társai felett álló lény. A világ is a mi világunk egyik módosulata, nagyrészt hasonló geopolitikával, USA tekintetében szinte kivétel nélkül létező nagyvárosokban játszódó eseményekkel, valós amerikai elnökökkel, világvezetőkkel, aktuális politikai és társadalmi eseményekkel tűzdelve. És egy olyan világban, ahol legalábbis az USA-ban a szórakoztatóipar folyamatosan azt próbálja sulykolni, hogy minél inkább a valósághoz közelítő termékek szülessenek és próbálják elnyomni azt a szárnyaló képzeletet, ami például anno képes volt megalkotni az Oz-világot, az ilyesfajta emberközelibb univerzumok mindig is kelendőbbek lesznek az ideologizált héroszoknál. Vagyis az emberek inkább egy mocskos jelmezes igazságosztót látnak, mert az ő helyzetükbe bele tudják képzelni magukat, mintsem egy klasszikus hőst, akivel valamiért nem tudnak vagy mernek azonosulni, nem merik szabadon ereszteni a képzeletüket és egy pillanatig elhinni azt, hogy akár lehetnek teljesen mások, mint amik valójában.
Persze az USA-ban enenk lehetnek történelmi okai is, hisz a hatvanas évekig meg pont ennek az ellenkezőjét tolták mindenki arcába. Minden filmes karakter, regényszereplő és egyéb fiktív figura valami ideál volt, a reklámok folyton azt mutatták, milyennek kell lennie egy ideális férjnek, apának, feleségnek, anyának, gyereknek, stb. minden egy ideológia volt, mintsem valami, aminek köze van a realitáshoz. Majd a hetvenes évek környékén elindult egy mozgalom, hogy felébressze a társadalmukat, és mára gyakorlatilag meg ők vannak teljes hatalmon. Úgyhogy lehet, eljön majd egy időszak megint, amikor minden meseszerű lesz és a DC-féle világkép fog dominálni a fikcióikban.
Inner Circle:
Én biztos nem vagyok reprezentatív példa, de nekem a DC univerzum azt a "szintet" mutatja, amit a Marvel a hetvenes, vagy legjobb esetben a nyolcvanas években. Akkoriban pedig a Marvel hatvanas évekbeli szintjét hozták... Talán igazad van és túlságosan idealisták, én nem tudnám megmondani, de egyszerűen komolytalanok a Marvelhez képest. PEDIG egy-egy sztori erejéig a DC könnyedén felveszi a versenyt a Marvellel, sőt! A Marveltől talán nehezebben találnék olyan remekbe szabott alkotásokat, mint az Identity Crisis vagy a Kingdom Come. Az összhatásban viszont a Marvel jóval meggyőzőbb.
A sikerességnek az sem tehet túl jót, hogy ha valaki belenéz az aktuális DC-giga-eventbe, akkor tíz oldalon belül megfájdul a feje attól, hogy legalább megközelítőleg követni próbálja az eseményeket. A Marvel időnként megmosolyogtatóan szájbarágós, részenként ötször elmondanak mindent, de így legalább hellyel-közzel követhető. Itt van pl. a Fear Itself: a sztori annyi, hogy nagy, kalapácsos arcok lezúznak mindenkit, osztán ez így talán mégse frankó, kövessük hát hőseinket a kalapácstalanításban. Akinek ennyi nem elég, a tie-inekben további, bonyolultabb sztorikba is belemehet, a fősztori viszont könnyen követhető. Hát próbált meg ugyanezt a Final Crisis-szel :-) Szóval egy-egy hatalmas crossover a Marvelnél remek alkalom arra, hogy valaki elkezdje olvasni a címeket, a DC-nél meg arra, hogy még az addigi olvasók is a sarokba vágják az egészet. Lehet, hogy a sztori jobb lesz, de hogy sikeresebb nem, arra mérget vennék.
jocibmx:
Még egy pár dolog:
Elolvastam az írásodat a linkelt blogon Talgaby és felmerült bennem egy kérdés.
Máshol is olvastam már hogy a Marvel fényévekkel jobb eladásokat produkál mint a DC. És hogy a DC ezzel a relaunchal próbál új olvasókat toborozni mert gyengék az eladások, illetve próbálnak betörni a netes piacra is stb... mert folyamatosan csúsznak lefelé az eladások. És bár a nyomtatott képregények összességében is egyre rosszabb helyzetben vannak mindig azt olvasom hogy a Marvel életképesebb. Nos a kérdésem az lenne hogy miért? Mit tud a Marvel amit a DC nem?
Lehet hogy ez most nagyon hülye kérdésnek tűnik, de ezen nem tudok elmenni.
Comicvine-on volt is nemrégiben egy cikk ezzel kapcsolatban, ott a karakterekre hivatkoztak. Hogy a DC hősei túl idalisták stb a mai igényeknek (Superman pl.)
Szóval el tudjátok magyarázni nekem hogy a Marvel miért annyival sikeresebb?
Lehet hogy kicsit elfogultnak tűnik a kérdés, mert hát az is :D, én jobban kedvelem a DC képregényeket, és nem hiszem hogy én vagyok az egyedüli, de az eladások nem ezt mutatják.
jocibmx:
Én nem írnám le előre ezt a rebootot. Még csak a JLA első száma jött ki, ebből elég nehéz hosszabb távú következtetést levonni, 22 oldalon meg túl nagy történetre nem lehetett számítani csak felvezetésre ,de később majd kiforrja ez magát .
Egyébként nekem tetszett az első új szám, bár nem sok mindent tudtunk még meg, de tetszik az új badassebb Superman, szépek Jim Lee rajzai, a hősök új kinézete is bejön. (Az külön öröm hogy a 2013ban érkező új Superman filmben a jelmez hasonlít az új kinézetre, ami valószínűleg nem véletlen lévén a DC a Warner Bros. tulajdona.) Úgyhogy én meg vagyok elégedve, persze ez is hatásvadász , de melyik amerikai szuperhősős comic nem az ;D Különösen várom az Action Comics új első számát. :lol:
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése