HálóZsák fórumok > Hazai és külföldi megjelenések
*Marvel és DC SPOILER-sörözö*
zoli:
Üdv, Bulldozer,és Spirál , tényleg meg javultak , és most már a különböző X-es törénetekben a hösők oldalán harcolnak :nemtudom: :headscratch: Kösz :worship:
Inner Circle:
Ja igen, egyszer megpróbáltam lefordítani Rozsomák első megjelenését a Hulk-ban, már az első oldalon feladtam, annyira sz.r volt a szöveg :D
Balakin:
Nem mondtam, hogy ezt preferálom vagy, hogy ennek kéne lennie a sztenderdnek, nagyon sok mai alkotót szeretek, pl Ellist meg Millart is, akik pont az ellenkezőjét csinálják. De szeretem a régi történeteket is. Szerintem Claremont vagy Micheleine jól használta legtöbbször az expoziciót, de pl olvastam Roy Thomas féle Avengerst (még 70es évek belit) ahol kb minden második dialógus is expozíció volt ("Who is that tall, bold figure who is emerging before my eyes from the darkness with smokes and flames?" és hasonlók) ami viszont már nevetséges volt.
Ha maga a történet leköt, akkor nekem mindegy melyik módszerrel mesélnek, mert élvezni fogom.
Ideniel:
--- Idézetet írta: Balakin - 2013. Szeptember 16., 21:45:15 ---Amit mindenképp a régi képregények javára írok, az a sztorimennyiség, amit egy számban kapott az olvasó.
--- Idézet vége ---
A sztorimennyiséget gyakran kiterjedt és nem túl leleményesen használt expozícióval érték el (pozitív ellenpéldák: Walt Simonson és Jim Starlin), aminek az 1998-99-ben kezdődő dekompressziós trend vetett véget ideiglenesen a mainstream-ben (Warren Ellis és Mark Millar). Mára már megint csak elég széles skálán mozog, hogy mennyire filmszerű vagy hogy mennyire klasszikus módon érvényesül a szöveges elbeszélés a vizuális mellett, ám a magam részéről én inkább örülök hogy nem muszáj mindig csigatempóban haladnom az olvasással, miközben egy valós időben legfeljebb 3-4 percnyi cselekményt látok magam előtt oldalanként. A képregény szuverén médium, önálló nyelvvel, narratívával és időhasználattal, ne akarjon regényként működni vagy legalábbis ne ez legyen az egyedüli lehetőség előtte.
Balakin:
Nekem is tetszett meg a Second comming is.
A Mesiah végén amugy a prof ugye az utolsó panelen már nincs a képen, valaki ellopta őt onnan vagy mi a fene történt. Szóval ott azért lehetett tudni, hogy nem halt meg tényleg. A Legacyban derült ki mi lett vele, ha jól tudom.
Egyébként régen is egységes volt a Marvel, Jean Grey egy F4 számban tért pl vissza, voltak eventek is mint az Evolutionary war vagy az Atlantis attacks, de a Fall of the mutantsba is belefolyt több cím( Thor, DD) és ezek se voltak mindig kimagasló minőségűek.
Viszont mostanában egyre több 80as évekbeli Marvelt olvastam (DD Born again, Iron man Micheleinetől, West coast avengers, Claremont X-men) és tényleg baromi jók voltak, de ott is be-be csúsztak a kevésbé minőségi számok azért. Szóval nem mondanám, hogy jajj régen minden mennyivel jobb volt. Amit mindenképp a régi képregények javára írok, az a sztorimennyiség, amit egy számban kapott az olvasó.
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése