Sepi, köszönöm a Marvel Extra 17. számát!
Az X-Men történetből a liftes mészárlás és Mr. Sinister nyitójelenete, ahogy a székben ül, a mai napig kristálytisztán él a fejemben.
A rajzok itt kicsit érdesebbek, mint amit a legjobban szeretek.
F4: nagyszerű történet, nálam dobogós a sztori. Inkább felnőttként tűnt fel ez a John Byrne-szál a történetben, meg az ezer név, akiket még beleszőtt.
Csinált ilyet máskor is az író, vagy itt ez különlegesség? Érdekes ötlet, lehet hogy én is beleírnám magamat, ha ilyen sztorikat hoznék tető alá.
Gyerekként Gladiátoron mosolyogtam mindig, hogy milyen furcsa a haja, aztán utána megtudtam, hogy ő elvileg egy elég erős karakter, harcolt Thor ellen is, stb. Ennek ellenére most is nevetségesnek találom.
A füzet (azt hiszem) 45. oldalát (mikor több szemen át mutatják Galactust) rengeteget néztem kicsiként, volt, amelyik ábrázolás tetszett, volt, amelyik nem. Pl sokat gondolkodtam azon, hogy az a faj, amelyik Galactust egyszemű kocsonyának látja (jobb fent), akkor az fizikailag is más módon tudna vele érintkezni? Pl az a faj nem lát antennát Galactus fején, akkor pl le se tudná törni? Ott van az antenna fizikai valójában, vagy nincs? Vagy ha ebből a természeti erő dologból indulunk ki, Galactust meg se lehetne érinteni, mert csak egy testetlen entitás? Akkor a Lény hogy csúzlizta ki?
Szóval ezt mindig ellentmondásnak találtam.
'95 ősze. A lény, Az első lovag, Waterworld, Dumb és Dumber, Rettenthetetlen, majd karácsony előtt a Dredd bíró. Az első kettőt leszámítva igazi klasszikusoknak tartom ezeket, manapság is megnézem, ha tv-ben adják. A Dredd bíró meg egyenesen egyik kedvenc, a kilencvenes évek esszenciája az a film. "Én vagyok a rend!" Vass Gábor amúgy köröket ver Stallone hangjára, a magyar itt is jobb, mint az eredeti. Mafilm Audio Kft, Lakos Éva.
Még az akkoriban ismeretlen Kamarás Iván is szinkronizál kb 4 mondatot.
