Hádész: Kronosz és Rheia negyedik gyermeke, a legidősebb fiú, Hesztia, Démétér, Héra, Poszeidón és Zeusz testvére, az Alvilág fejedelme. Megszületése után ugyanaz a sors jutott neki, mint többi testvérének, apja lenyelte attól való félelmében, hogy valamelyik gyermeke ledönti majd trónjáról. Csak Zeusz kerülte el ezt a sorsot, mivel anyja titokban szülte meg és elrejtette Kréta szigetén. Mikor felnőtt, fellázadt apja ellen és elnyelt testvérei visszaadására kényszerítette őt. Mikor Kronosz gyomrából kiléptek, Zeusz mellé pártoltak és megdöntötték apjuk uralmát. Ezután a három fiútestvér Hádész, Poszeidón és Zeusz sorsot húztak, hogy a világ melyik részét ki fogja uralni. Zeuszé lett az ég, Poszeidóné a tenger, Hádészé pedig az Alvilág. Hádész birodalma a föld mélyén terült el, első övezete a vad, kietlen Aszphodélosz mezők voltak, amelyet a Könnyek mezejének is neveztek. Itt azok az elhunytak bolyongtak céltalanul, akik életükben se jók, se rosszak vagy jók is, meg rosszak is voltak. A következő az előzővel határos övezet az Erebosz örök homálya, ahol Hádész lángszínű palotája állt. Itt lakott feleségével, Perszephónéval, Démétér leányával, akit ő rabolt el a felvilágból. A palotától balra egy fehér ciprusfa állt, közvetlen a feledést hozó Léthé vize mellet, ahová a beavatatlan halottak jártak inni. A palotától jobbra az Emlékezés tava hullámzott egy fehér nyárfával a partján, itt a beavatottak oltották szomjukat. Innen az Ereboszból, Hádész trónszéke alól eredtek az alvilági folyamok: a Sztüx, aminek habjaira az istenek esküdtek, az Akherón, a bánat folyója, a Kokütosz, a jajveszékelés folyója, a lángfolyó, a Phlégethón, a feledés folyója a Léthé és a madártalan Aornisz, amelynek mocsaras vizéből mérges gázok gőzölögtek ki. A lelkeket a Sztüxön Kharón vitte át, a túlpartra rozoga ladikján, de csak azokat, akik megfizették a révpénzt (ezért a halottak szájába pénzt helyeztek). A folyó túloldalán Kerberosz őrizte a bejáratot, beengedve mindenkit, de vissza senkit. Három út találkozásánál volt található az alvilági bírák triászának székhelye. Az újonnan érkezett szellemek mind ide zarándokoltak, hogy döntsenek további sorsuk felől, majd az ítélethirdetés után útnak indították őket a három út valamelyikén: az Aszphodélosz mezőkre, a Tartaroszba vagy az Élüszionba. A Tartarosz az Alvilág legmélyebb régiójában helyezkedett el, kapuját a Hekatonkheirek őrizték. Itt a bűnösök lakoltak, szenvedtek vétkeikért. Az Élüszion bejárata az Emlékezés tava mellett volt, itt az életükben bűntelenek éltek tovább, ahol örök nappal és meleg uralkodott. Lakói szüntelenül vigadtak és játszottak. Az Élüsziontól nem messze terültek el a Boldogok szigetei, ahol Kronosz uralma alatt azoknak az embereknek a lelkei éltek, örök boldogságban, akik már háromszor érdemelték ki az Élüsziont. Hádész ritkán látogatott a felvilágra, csak ha az Olümposzra hívták nagyritkán vagy ha kéjvágy fogta el. Ilyenkor fekete fogatát használta, amelyet négy füstokádó fekete ló húzott: Orphnaiosz („a sötét”), Aithón („az égő”), Nükteusz („az éji”) és Alasztór („a bosszú”). Így rabolta el egyszer Perszephónét is, aki hűséges felesége lett, bár gyermekei nem voltak tőle. Hádész egyszer megpróbálta elcsábítani Minthé nimfát, de Perszephóné még idejében megjelent és a lányt átváltoztatta kellemes illatú mentává. Leuké nimfát pedig meg akarta erőszakolni, de felesége őt is átváltoztatta, az Emlékezés tava mellett álló fehér nyárfa lett belőle. Hádész szigorú, kérlelhetetlen, de nem kegyetlen és gonosz isten volt. Legértékesebb tárgya a láthatatlanná tevő sisak volt, amelyet néha másnak is kölcsönadott. Fején ébenfa koronát viselt, kezében kétágú jogart tartott. Szent fája a ciprus, virága a nárcisz volt. Melléknevei: Sokvendégetfogadó, Éjfürtű, Gazdag. A Hádész uralma alatt álló istenek, bár nem voltak sokan, de azért félelmet gerjesztő tulajdonságaik és kinézetük biztosította, hogy az emberek jobban rettegjenek tőlük, mint bármely más istentől. Ezek: Kharón, Thanatosz, Hüpnosz, a Kérek, Hekaté, az Erinnüszek, Empúsza, Kerberosz, Lamia és Eurünomosz voltak és akiket javarészt maguk az olümposzi istenek is megvetettek sötét tulajdonságaik miatt.
Parancsolj!
