HálóZsák fórumok > Pozitív/Negatív vélemények
Pókember
Gorgonita:
Azok a 80-as évek! Megalomán főgonoszok, akiknek agyára ment a professzori, doktorátusi stb titulus, meg az egyetemi évek. Taktikai gyengeségüket csata közben ellenfelüknek kibeszélő békaruhás ügynökök. Múzeumból lopott szélkristályoktól működö generátor. A főgonosz világpusztító terveit hűségesen követő világlakók -akiknek felteszem egy rokonuk sem él nagyvárosban...
Mit is fűzhetnénk még hozzá? Egyszerűen nagyszerű. Csodakapitány meg az egyiki kedvenc karakterem. Most is aranyos volt, amikor párszáz emeletes zuhanását később úgy kommentálta, hogy picit megijedt.
Sepi:
Nekem is sikerült elolvasnom a történetet. Elég érdekes. Bár ez a közgazdász bácsi féle magyarázkodás nekem is egy kicsit erőltettnek tünt, de ez betudható annak is, hogy a bácsi biztosan a gumiszobában végzi majd egy aranyos Pókember mintájú kényszerzubbonyban. Viszont a vége felcsigázott. Általában az ilyen langyosan kezdődő sztorikból szoktak a végén egészen jó történetek kikerekedni. Úgyhogy várom a folytatást, hogy beigazolódjon a sejtésem. Addig is köszönöm talgabynak és Dórikának ezt a történetet. Szép munka volt.
u.i.: Nekem úgy rémlik, hogy egyszer volt már olyan, hogy Csodakapitány nem tudott visszaváltozni emberi alakra. Vagy nem?
pepo05:
Na elolvastam én is. Emberek hol van az olvasói had?! Fekete pókruha...non plus ultra, hogy ez mé a szimbióta. Ennek örülök.
Amúgy a sztori nem volt igazából valami nagy szám, jól indult, érdekes volt látni, ahogy Csodakap nem tud visszaváltozni, meg a zöld faszik hogyan tűnnek el...de ez a túlnépesedés magyarázat elég elcsépelt lett így a végére...ahogy a megoldás is. Úgy bírom már az olyan régi sztorikat, amikor egy ilyen világot pusztító katasztrófát ilyen egyszerűen oldanak meg. Végülis nem hülyeség a magyarázata, de én valami komolyabbra számítottam. Viszont a vége érdekessé tette, kíváncsi vagyok a kövi számra.
Nagy köszönöm gabynak és Dórikának!
Dórika:
Örülök, hogy tetszett a sztori...
Köszi!
talgaby:
Azért ne feledkezzünk meg a fáradhatatlan beírójáról sem. De mindenesetre köszönöm a köszönömöket Dórika nevében is.
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése