SpiderTomon ugyanezekről vitázunk Atival. Az idézőjeleknél teljesen egyetértek, ő viszont szeretné meghonosítani az amerikai változatot. Én viszont a gondolatátvitelnél a régi stílust próbálom magyarázni neki:
"És azt kérdezte tőlem, miként lehetne érzékeltetni a gondolatátvitelt."... ..."Pedig erre a magyar nyelv rég kitalálta a megoldást." "És mi volt az?" "Idézőjelen kívüli hármaspont."
A kettős kötőjelre a médium miatt viszont sajna szükség van. Könyvnyomtatásban ritkán jön elő az, ami képregényekben gyakori, hogy a beszélő egy külső esemény miatt szakítja meg a mondandóját. A hármaspont viszont magyarban csak az elmélázást és a hosszabb szünetet, esetleg a két vagy több részre bontott szöveget jelöli, megszakításra nincs írásjelünk. Ezért szerintem is szükséges a kettős kötőjel meghonosítása ilyen esetekre, mert a hármaspont nem képes átadni a megfelelő hirtelenséget és az akadozó szövegből képes lassú, elmélázó monológot kihozni, ami egy akciójelenetnél különösen rémes összeképet adhat.
Ja, és igen. Hármaspont és kettős kötőjel után kell szóköz, kivéve ha a szöveg elején vannak, mert akkor nem.
A hangsúlyozás kiemelésének mikéntje igazság szerint tipográfia kérdése. Kontinentális képregényekben is többnyire dőlt (brit) vagy vastag (egyes frankofón kötetek). Magyarban attól függ, kit kérdezel, a dőlt a gyakoribb, de a sima vastag is bír létjogosultsággal. De ez megint csak tipográfia kérdése, én hajlamos vagyok azt mondani, hogy az eredeti képregényhez kel ebben igazodni és nem az amerikai kiadók példáját követni, akik a saját tipográfiájukat kényszerítik rá a külföldi művek fordításaira.
Az meg, hogy mit emelünk ki, már fordítófüggő. Ha a fordító hangsúlyosnak vél valamit, megvastagíttatja. Persze érdemes ilyenkor visszamondani magunknak, de azért magyarban se ritka, hogy nem mindig azokat a szavakat nyomjuk meg, amiket nyelvalakilag kellene.
