Pár gondolatra azért reagálnék, csak a pozitív/negatív vélemények hozzávetőleges egyensúlya kedvéért. Üstökös, nem csak arról híres, hogy Megatron posztjára tör, hanem arról is, hogy sokszor gyáva és behízelgő. Ebbe tökéletesen belefér az, hogy Megatron kegyeit keresse, főleg, ha egyszer majd át is akarja venni a posztját. Van viszont, ami nekem sem fér ebbe bele, de azt majd a következő résznél.
Mogorva szerintem nem magában beszél, lehet, hogy a fordítás nem elég egyértelmű (), de többes szám első személyben mondja a magáét, úgyhogy nem tartom kizártnak, hogy a többi Dynobot is a közelben van...
A Predakonok nem megijedtek az Autobotoktól, hanem rájuk kerültek a képkockában említett gátlókarmok (Dühöngőre szemből, Lecsapóra hátulról - látszik elől a karmok vége), és valószínűleg a lebénulás okozta döbbenet ül ki az arcukra. Ugye káosz van, tömeg, és azért még nem tört ki a háború, még a Predakonok se olyan rutinos csókák.
Hogy kikből és mikből lettek az Álcák... Szerintem eddig ez a legnormálisabb megfejtés. Ezzel még egy író sem foglalkozott igazán, mindenki mellőzte valami olyannal, hogy évmilliókkal ezelőtt kezdődőtt. Vagy a leggyerekesebb felfogással: ezek jók, azok rosszak. Vagy Álcák = világuralom. Senki sem gondolkodott el még azon, milyen volt a Kibertron a háború előtt, mi adott okot egy bolygóméretű polgárháborúra. Legközelebb a Dreamwave TF v3. 10. füzetében kerültünk a témához, de az a sorozat ugye ott be is halt, és azt a vonalat nem lehetett ide átültetni. Szóval ez a lázadó, számkivetett csőcselék - nem feltétlenül szegények, vagy csak szegények - egy korrupt rendszer alatt feljogosítva érezhetik megukat, hogy saját maguk, a saját primitív eszközeikkel és gondolkodásuk szerint tegyenek rendet v. káoszt. Az erejük megvan hozzá, és van, akiben az ész is ahhoz, hogy irányítsa őket. Hadd ne kelljen mondanom erre példákat a valós életből. A 20. századi történelemben sok fejezet szól erről, és napjainkban is tetten érhető, kicsiben és nagyban egyaránt.
Üstökös lázadása láttán Megatron először feldühödik, csak utána szontyolodik el... De ennek is megvan az oka, hiszen van még egy negyedik is.
Amúgy nekem tetszik a rajz is, inkább a szinezéssel vannak problémáim, dehát ez már izlések és pofonok kategória. Egyébként azt aláírom továbbra is, nem ez a legsikerültebb TF sztori, amit valaha olvastam, de ugye, ez csak egy képregény.
És megkérdezhetem KiD, és mindenki más, ki(k) a kedvenc rajzoló(i)tok? Don Figueroát mondani nem ér, vagy legalábbis arra vagyok kiváncsi, rajta kívül ki(ke)t? Marvel/DW/IDW.
